Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

d) írástudatlanok Dél- és Kelet-Dunántúlon (1900) A megye A népesség Ebből megnevezése száma ír és olvas % analfabéta % Baranya megye Pécsthj. v. 290 782 43 982 177 159 31 638 60,9 71,9 113 623 12 344 39,1 28,1 334 764 208 797 62,4 125 967 37,6 Fejér megye Székesfehérvár thj. v. 203 935 32 167 130 140 24 339 63,8 75,7 73 975 7 828 36,2 24,3 236 102 154 479 65,4 81 623 34,6 Somogy megye Kaposvár rtv. 327 368 18 218 202 494 12 855 61,9 70,6 124 874 5 363 38,1 29,4 345 586 215 349 62,3 130 237 37,7 Tolna megye 253 189 166 736 65,9 86 453 34,1 Zala megye Nagykanizsa rtv. 403 356 23 978 219 642 15 796 54,5 65,9 183 714 8 182 45,5 34,1 Zalaegerszeg rtv. 9 782 6 771 69,2 3 011 30,8 Összesen: 437 116 242 209 55,4 194 907 44,6 A dél- és kelet-dunántúli megyék közötti részesedési arány az írástudatlanság területén a legkedvezőtlenebb Zala megyéé volt (44,6%), alig volt valamivel jobb Somogy (37,7%) és Baranya aránya (37,6%). Tolna (34,1%) és Fejér megyék (34,6%), több mint 3%-kal kedvezőbb arányaival kerültek Somogy elé. A vizsgált négy megye két törvényhatósági jogú városának: Székesfehérvárnak (24,3%) és Pécsnek (28,1%) kedvezőbb volt ugyan az aránya, de csak alig 1%-kal tudták megelőzni Kaposvár rendezett tanácsú városát (29,4%). Zalaegerszeg és Nagykanizsa azonban hátrányosabb helyzetben volt Kaposvárnál (30,8%, illetve 34,1%). IV. e) Értelmiségi munkakörök Dél- és Közép-Dunántúlon (1891)' Az analfabetizmus ellentéteként megvizsgáltuk az értelmiségi munkakörökben dolgozók, viszonylag vékonyabb rétegét is a megyében. Ezek a számok a megye művelődéstörténeti súlyának és jelentőségének is igen fontos mutatói. Az értelmiség összetétele magán viselte a megye agrárjellegét, még az egyre gyarapodó s a hatalmi szerkezethez kötődő közhivatalnokságának, szabadfoglalkozású értelmiségének, kereskedelmi és financiális magántisztviselőinek is a nagy része — közvetve vagy közvetlenül — már a modern agrárkapitalizmus szolgálatában állott, utalva — a megye agrárjellegének megfelelően — az értelmiség egysíkúbb, homogénebb összetételére. Az egyes értelmiségi kategóriákban — a dél- és a kelet-dunántúli MSK. Új folyam. II. k. Bp. 1893. 8-13. o.