Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

A lakóházak állományának a vizsgálatából az volt a legdöbbenetesebb adat, hogy az épületek 56,9 %-a vályogból vagy sárból készült (27 921) a megyében. Ez a szám még nagyobb lenne, ha hozzáadnánk a kő- vagy téglaalapokra épített vályogházak számát is (5105). A vályogházak legnagyobb részesedése a tabi (85,5 %), az igali (84,6 %) és a lengyeltóti járásokban volt (80,4 %). A tabi járás 31 községéből 30-ban a lakóházak több mint a fele — zsúptetővel bontottan — vályogból épült Jut, Kapoly, Kereki, Megyer, Németegres és Torvaj községekkel az élen. Az igali járás 34 községéből 30-ban volt hasonló a helyzet, a legtöbb vályogház Acsa, Attala, Döröcske, Ecseny és Fiad községekben volt található. A lengyeltóti járás valamennyi községében (26) azonos állapotok uralkodtak: Buzsák, Kisberény, Lelle, Orda, Osztopán, Őszöd és Szőlőskislak községek vezettek az élen. Az említett járásokban csupán Gadács (Igali járás) és Jut (Tabi járás) voltak azok a községek, amelyekben egyetlen téglaépület, illetve egyetlen cseréptetős ház sem volt. Ilyen községek voltak még Pat (Csurgói járás) és Kelevíz (a Marcali járásban). A vályog és a sárházak aránya a legkisebb a nagyatádi járásban volt (33,1 %), csupán hat községben volt (Bodvica, Kisková­csi, Kutas, Újnép, Vízvár és Felsősegesd) a lakóházaknak több mint a fele vályog. De elgondolkoztató az az adat is, hogy a századforduló Kaposváron a lakóházak­nak még 34,7 %-a készült tiszta vályogból, illetve 16,2 %-a épült téglaalapra vályogból vagy sárból. Az érdekesség kedvéért papírra vethetjük még azt a tényt is, hogy a megyében csupán Homokszentgyörgyön, Szülőkön, Jákón, Varászlón, Szörényben, Zádo­ron és Váradon nem volt egyetlen vályog vagy zsúpos ház, jóllehet Homokszent­györgyön még volt 45 faház, Szülőkön 216 téglára épített vályogház, továbbá Jákón 35, Varászlón 36 és Váradon 13 faház. A felsoroltak közül csak Szörényben és Zádorban nem volt vályog- vagy faház. A jómódú cserép- és palatetős házak legnagyobb részesedése Kaposváré volt a megyében (1900) Fa-és Cseréptetős, Zsindely- Zsúp-vagy egyéb palatetős fatetős nádtetős épületek épületek épület épület száma % száma % száma % száma % 368 9,4 1 789 45,5 198 5,1 1 942 49,4 1 359 25,3 2 885 53,8 131 2,4 2 351 43,8 31 0,6 1 720 35,2 218 4.5 2 945 60,3 724 10,4 2 241 32,5 441 6,3 4 223 61,2 12 0,3 593 13,7 434 9,9 3 316 76,4 337 5,3 2 006 31,9 213 3,3 4 078 64,8 1 127 24,7 2 014 44,1 307 6,7 2 251 49,2 727 15,3 1 556 32,6 633 13,2 2 589 54,2 11 0,2 751 13,2 335 5,9 4 597 80,9 12 0,1 2 128 92,6 26 1.2 143 6,2 4 708 _ 17 683 — 2 936 ­28 435 9,6% ­36% ­6% 58% -

Next

/
Oldalképek
Tartalom