Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

A déli part teendőit így foglalta sorrendbe: 1. Szőlők, gyümölcsösök telepítése, fásítás. 2. Kikötők építése, olcsó közlekedés biztosítása. 3. Parti sétányok létesítése. 4. Az építési kedv továbbfokozásához 20 évi adómentesség biztosítása. 5. A parti mocsarak lecsapolása és kultúra alá vétele. 6. A víz állandó szabályozása, hínáros, sasos helyek irtása. 7. Az ivóvíz kutak általi biztosítása. Szaplonczay Manó és Zichy Béla lelkes és áldozatos munkájának eredményei között említhetjük meg, hogy Fonyód-Bélatelepnek már 1894-ben volt vízvezetéke, a legelső az egész megyében. Forrás: Szaplonczay Manó: A somogyi Balaton-part községei, mint nyaraló és fürdőhelyek. Kaposvár, 1896. II. Hogyan látta Somogyot és a Balatont ezekben az esztendőkben Victor Tissot svájci származású újságíró, aki túlzó és szenzációt hajhászó útleírásaival szokta magára felhívni a Nyugat figyelmét? Megyénkben többhelyütt is megfordult, járt Nagyatádon és Nagykorpádon is, ahol egy pusztai tiszttartó volt a házigazdája. Sokat érdeklődött a mezőgazdaság és állattenyésztés iránt, meglátogatta a község bíráját, a református papot és tanítót, kocsival bejárta az uradalmat és megtekintette a nagyatádi vásárt és ferencesrendi kolostort is. Különös érdeklődéssel hallgatta házigazdájának regényes betyártörténeteit. Útját Dél-Somogyból Keszthelynek vette, majd vonaton Siófokra érkezett. Említést tett útibeszámolóiban az akkor még kezdetleges fürdőtelepekről. írt az alacsony, fűvel benőtt, szürke, egyhangú homoksivatag vidékről, amelyen — szerinte — akkor még sem ház, sem torony, sem fa nem volt látható.« A tavon sem látható semmiféle hajó — írta némi túlzással — , még egy halászcsónak sem, nincs rajta semmi élet, csak a Holt tenger lehet ilyen elhagyatott és kihalt." Forrás: V. Tissot: La Hongrie de 1' Adriatique au Danube. 1882.