Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

1882. jún. 25. »A csurgói gimnázium a magyar nyelv és műveltség erodje« A határszéli Somogy megyében Csurgónak jelentős művelődéstörténeti múltja van. Nemcsak első középfokú iskolája miatt, hanem tanítóképezdéje miatt is, tudvalevően a hazai népoktatás és népművelés kimagasló egyénisége: Eötvös József az 1868. évi XXXVIII. tc. népiskolai törvény tető alá hozása utáni esztendőben a hazai tanítóképezdék egyikét előszeretettel telepítette ide: előbb a gimnázium épületébe, később az áldozatkész város jóvoltából önálló épületbe, ahol is Bajára való áttelepítéséig: 1933-ig működött. A csurgói gimnázium története pedig újabb század küszöbéhez érkezett. Ekkor a Belső-Somogyi Református Egyházmegye vezetői »esdő szóvak fordultak a »nemzeti közművelődés érdekében« a középfokú intézmény VIII. osztályúvá »emelese« tárgyában, mondván, hogy »az ország egyik legfontosabb, legfenyegetettebb pontján, a magyar Fiume drávai kulcsánál a magyar nyelv s míveltség erődjét áttörhetetlen táborhellyé segítsék adományaikkal átalakítani hazánk polgárai. A gyűjtést a megye törvényhatósága is engedélyezte. A gyűjtőív bevezetője így hangzott: »Esdő szó a nemzeti közművelődés érdekében: annak barátaihoz! Épen 90 éve annak, hogy az eszmékben, mint áldozatok és kivitelben egyként nagy Festetich György gróf, felfogva a magyar aristokrátia magos hivatását az 1790/91-ki XXVI. törvényczikk létrejöttével megnyitá saját telkén 24 tanulóval a csurgói gymnasium első osztályát, s pár év múlva letevé alapkövét a derék emeletes gymnásiumi épületnek, s felépítő azt a belső somogyi ev. ref. egyházmegye fuvarozási segélyével saját költségén. Nemcsak ennyit tett. Az intézet tanárai fizetésének egy részéről alapítványilag gondoskodott, tanáraiul külföldön oly férfiakat, mint Császári Lózsi Pál jénai egyetemi bölcsészettudor képeztetett, mert mint királyi szentesítést nyert adománylevelében mondja: »Csurgon a hazának jó és hasznos polgárokat akar neveltetni »et in p h i 1 o s o p h i c i s.« S ezzel, miután még Csokonai Vitéz Mihályt is megnyerte az intézet tanárául, átadta a tanintézetet a belső somogyi ref. egyházmegye kezeibe, további gondozás, ápolás és fejlesztés végett. A nagy kiterjedésű s határszéli Somogy megyének első és egyetlen középiskolája, mert a kaposvári évtizeddel későbbi eredetű, megalakult tehát, hazánk e legdélnyugotibb pontján, hová az idegen ajkú s fájdalom! szellemű horvát szó áthallatszik a Dráván s számos községet ural még annak innenső partján is, azon ponton, hol a magyar nyelvnek a Kanizsától Pécsig terjedő hosszú vonalon, nem volt addig őre, hogy legyen ez: a magyar »W acht am Rhei n.« Csurgó e helyzeti fontosságát, az alapító nemes gróf előrelátó intencióját követve b. Eötvös is, a hazai tanító képezdék egyikét egész előszeretettel helyezte, ideiglen a gymn. épületébe, hazánk e szélső fenyegetettebb pontjára; a jelenlegi okt.-ügyi miniszter ur pedig, a kicsiny, de a mily lelkes, oly áldozatkész város által emelt díszes emeletes épületbe tette azt át véglegesen. Ekként kettős pecséttel pecsételtetett el Csurgó a magyar nyelv és közművelődés őr- és tűzhelyéül, hogy csurogja a tudomány és hazafias szellem élő vizének folyásait.