Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

tanács és a közgyűlésen hozott határozatoknak magát alávetni, az egylet érdekeit és céljait lelkiismeretesen s szorgalmasan elömozditani« — »hogy (7. §.) az egyleti ügyeket az egyleti tanács intézendi, melynek joga (8. §.) a hivatalnokok számát szaporítani s azok címeit megallapitani« — továbbá (10. §.) »a tisztviselők választása s felfüggesztése, a netáni fizetések rendszeresitese« — ; továbbá (21. §.) »a vidéki egyletek választmányai az egylet tanácsgyűléseiben véleményezési szavazattal részt vesznek«; — mindezek összehasonlítása által kitűnik, hogy a tervezetben gondoskodva van, miszerint előforduló esetben egy teljesen kiképzett szervezet álljon a tervezőknek rendelkezésére. Vélemény. Az osztály előrebocsátandónak véli, miszerint a f. évi április 29-én tartott miniszteriális ülésből az elnöklő belügyminiszter őnagyméltósága (1394. ein. sz. a. jegyzőkönyv) jövőre követendő szabályként kimondotta, miszerint 1) munkásoknak, mint ilyeneknek, vagyis munkásegylet cím alatt, csak olyan egyletek alakítása engedélyezendő, melyek hivatásuk köréhez tartoznak, s törvénnyel nem ellenkeznek; — és 2) munkásegyleteknek az affiliáció meg nem engedhető. Hogy az affiliáció főleg a munkásegyleteknél a legveszélyesebb az osztály más alkalommal tüzetesen kifejtette. Ami a jelen tárgyalás alapját képező »Kaposvari Altalános Munkásegyleten illeti, az osztály bebizonyítottnak hiszi, miszerint az egylet célja nemcsak egyes hazai törvényeink s intézményeink megváltoztatását, de a fennálló jogi államok ezidő szerinti alapjának, kormányformájának s szervezetének felforgatását, valamint azok összes magán s fenyítő jogrendszerének megsemmisítését foglalja magában; a cél elérésére kitűzött eszközök rendszeres izgatás s a jelenleg fennálló állami összes rendszer elleni lázítás büntetlen oly gyakorlását tervezik, mely az egylet köre s szervezete mellett az államban oly állam megalapítását eredményezné, melynek feladata volna, alkalmas pillanatban az államot megsemmisíteni, s az ún. munkásállammal — melynek programja az eddig létezett minden törvényes intézmény megszüntetése — helyettesíteni. Minekfolytán az osztály a jelen alapszabálytervezetet elvileg visszautasítandónak, s a tervezett egylet alakítását betiltandónak véli; s ily értelemben a következő elintézési tervezetet hozza indítványba: Somogy megye közönségének. »A Kaposvári Altalános Munkasegylet« cím alatt alakítani szándékozott egyletnek f. évi június 29-én 2873 sz. a kelt alispáni jelentéssel megerősítés végett felterjesztett alapszabálytervezete két példányát azzal küldöm vissza (a címnek), hogy miután ezen tervezett egylet céljául kitűzött feladatok a munkások, mint ilyenek — hivatásával legnagyobbrészt összefüggésben nincsenek, s az állam egyes polgárai egymáshozi törvényes viszonyát veszélyeztethetnék, miután ezen alapszabályokban foglalt hatáskör oly általános, hogy az előre láthatólag félremagyarázatokra és a kitűzött céltól eltérő működés terjesztésére, s a résztvevők félrevezetésére adhatnak okot, ill. alkalmat: a bemutatott alapszabálytervezetet a törvényes bemutatási záradékkal elláthatónak nem találtam. Felhívom a címet, hogy erről folyamodókat értesítse, s amennyiben a nevezett kérdéses egylet netán már megalakult s működését megkezdette volna, annak megszüntetése iránt saját hatáskörében azonnal intézkedjék, s általában f. évi április 29-én 1394 ein. sz. a. kelt szabályrendeletem értelmében hatályos felügyeletet gyakoroljon, hogy az ilyetén egyletek mindaddig meg ne alakuljanak, s működést ne gyakoroljanak, míg törvényes bemutatási záradékkal ellátott alapszabályokkal nem bírnak. Ezirányban cím netán teendő intézkedései eredményéről a jelentést annak idején elvárom. Budapest, 1873. Olvashatatlan aláírás.«