Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

29. §. Ha valamely cselédkönyv eltéved, erről a helyi hatóságnál jelentés teendő, ez a körülményeket szorosan kinyomozza, s kiderülvén a cselédkönyv elveszte; a szokott költség lefizetése mellett újat ad ki. 30. §. A cselédkönyvek pontosságával s igazítások nélkül adandók ki, elannyira, hogy a cseléd ilyetén hibákkal, vagy vakarásokkal teljes cselédkönyvet elfogadni nem köteles. 31. §. Jelen cselédrendtartásban felhozott büntetések részszerint fegyelmiek, részszerint pénzbeliek. Cselédekre nézve pénzbüntetések nem alkalmaztatván, a büntetések ezekre nézve egyedül csak fegyelmiek, a gazdáknál ellenben a 27-ik §-ban érintett eset kivételével, 2-10 Ft-ig terjedhető büntetés alkalmazandó. 32. §. Szolgálatkeresésre csupán az egy évre szegődötteknek engedtetik 2 nap. 33. §. Az egy hónapnál kevesebb időre szegődöttek cselédeknek nem, hanem csak napszámosoknak tekintendők. Úgyszintén cselédeknek nem tekintendők a 13 éven alóli kiskorúak sem, — ezek szüleiknek, vagy egyéb gondviselőiknek — rendes bérlevél helyett felfogadási irat, az ajánlott fizetés megemlítésével adandó. 34. §. Jelen cselédrendszer érvényes az egész megyére.« Forrás : Az 1870. febr. 7-i Megyei Bizottmány 44. sz. határozata. 185. 1870-1873. Papp János kutasi népiskolai »tanonc« tantárgyi leírásai A Somogy Megyei Levéltár kéziratos gyűjteményének értékes darabja az a kézzel írott kis tankönyv, amely 1870-1873 között Papp János »V. osztálybeli tanonc« tulajdona volt, s amelyben különféle fejezeteket írt a kutasi népiskolában tanult tantárgyak ismereteiből. A füzetalakú kis könyvecske mondanivalója, mutatótáblázata szerint az alábbi fejezetekre bomlott: 1. állattan az emlősökről, 2. növénytan, 3. a Tiszán inneni és a Tiszántúli kerület földrajza, 4. egyháztörténet, az apostolok szétoszlásától a reformációig, 5. ásványtan, 6. Európa földrajza, 7. a reformáció története Magyarországon, 8. a föld öt része, 9. természettan a légi tüneményekről, 10. mértani földrajz, 11. természetrajz, 12. magyar nyelvtan, 13. szent-történet. A fejezetek közül elsőként a Magyarok történetét vettük olvasókönyvünk hasábjaira, az V. osztályos »tanoncok« számára. »Mit értünk ezen szó alatt világtörténet? Ezen szó alatt világtörténet, értjük a földön élő ismertebb népek átélt eseményeinek leírását. De miután ez események egyes népekkel, nemzetekkel történtek, van tehát minden népnek külön története, mely »nemzettörtenetnek« neveztetik. így van magyarok története is, a honfoglalás nagy munkájától mostani időnkig lefolyt eseményeket tárgyalja. A magyarok. Elődeink a magyarok Ázsiából eredtek. A magyar vitéz nyílt szívű és vendégszerető nép volt, az öregeket becsülte és tanácsaikra hallgatott, a hízelkedést utálta. Főfoglalatossága volt a harc, a földmívelést nem szerette, a mesterségekből is csak azokat űzte, melyek