Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

helyébe forradalmi érzelmieket helyezett, népgyűléseket rendezvén, abban a törvényes kormány ellen kikelvén, a népet elámította, a forradalom tévutaira vezette s az ő hirdetményei által folyvásti ellenállásra buzdította, s a felséges uralkodóház és annak felséges tagjai, valamint a cs. kir. hadsereg ellen a legaljasabb rágalmakat használván, a lojális érzelmű egyéneket augusztus hónap elején leendő elfogadását mindenkinek halálbüntetés terhe alatt meghagyta, Somogy megyének kemény büntetés mellett megtiltotta, miszerint a cs. kir. hadseregnek segítséget nyújtson, úgy 1849-ik év július hónap végén Tolna megyének szigorúan meghagyta, hogy az ő rendelkezése alá egy csikós korbáccsal ellátott lovascsapatot állítson, mely ekkép felfegyverzett minden fegyelmet nélkülöző csapattal vidékszerte a lakosságot zsarolván s rajta erőszakoskodván Tolna megyéből Veszprém megyébe tette át működési színhelyét, így Füredre és Veszprémbe lett megérkezésekor magát 1849-ik augusztus 11-én Kossuth-féle kormánybiztosnak kikiáltván és beillesztvén, mint olyan, augusztus 12-én a magyar felkelő sereg számára újoncozást rendezett és azonnal többrendbeli pénzzsarolásokat mind közpénztáraknál, mind magánosoknál vitt véghez, mely úton a cs. és kir. sóhivataltól, nevezetesen pedig a veszprémi káptalantól 40 000 v. frt-okat vett fel, továbbá egy felhívást bocsátott 1849. augusztus 20-án a Somogy megyei lakossághoz, melyben tudtukra adá, miszerint ő azért távozott Somogyból, hogy az ő vezérlete alatt álló guerilla csapatját tetemesen szaporítván, azt a cs. k. hadsereg ellen biztosabban használhassák, buzdítván egyéb iránt a Somogy megyei összes lakosságot a törvényesen reájuk kivetett adók meg nem fizetésére, az engedelemnek a törvényes kormány által beállított tisztviselők irányábani megtagadására, a cs. k. hivatalnokok el nem ismerésére, a Kossuth-féle bankók eltitkolására és a Magyarország közjövedelmeire alapított és közrebocsátott utalványok el nem fogadására, mely eddigi eljárásáért a vádlott, miután vizsgálat alatti letartóztatási börtönéből, illetőleg a kórodábul (kórház). Pestről megszökött, ellene múlt 1852-ik évi február 3-án minden eredmény nélkül közrebocsátott megidézés ellenére meg nem jelenvén, mint felségsértő kötél általi halálra ítéltetett, s azon elősorolt cselekményei újabbi elfogatásakor a törvényesen megállapított tényállás mellett az ellene a cs. kir. bécsi haditörvényszék előtt véghezvitt vizsgálatból, részint saját, részint a kifogás nélküli tanúk vallomásaiból tökéletesen bebizonyulván, ellene próbaidőre emeltettek, továbbá, mint szemtanúk, mint a tényálláshoz képest bebizonyulván azt is, miszerint a vizsgálati börtönből lett megszökése után ismét felségsértési fondorkodásokba bocsátkozott, a forradalmi párttal a felségsértő Kossuth Lajos által közeljövőben mutatott és a jelenlegi kormányrendszer erőszakos megváltoztatására irányzott forradalom szervezésébe ereszkedve, tevékenységét egy guerilla csapatnak azon célbóli felállításával tanúsítá, hogy ez (Noszlopy) őt (Kossuth Lajost) a forradalom kiütésekor fegyveresen támogassa, e csapat számára egyenruhákat készíttetvén, e csapatba számos pajtásokat toborzott, akik egyrésze jelenleg vizsgálat alatt lévén, vádlottat felségsértési eme fondorkodásaiban támogatni készek lévén azt, hogy e célbul általa nyerettek, buzdíttattak, saját vallomásilag esmérik el, megfogyván azonban a guerilla csapat szervezéséhez kellékelt összvegek, ezek pótlását az 1848/49. évi forradalom alatt a felséges uralkodóházhoz híven ragaszkodott egyének megraboltatása által tervezte, e célból pajtásokat toborzott, őket rablási eme terveiről értesíté, kik is általa buzdítva ily szándokokkal tettleg hozzá is fogtak a kivitelhez, mert Noszlopy Gáspárnak csak eme tervei folytán történt meg, hogy guerillázás és rablásra szövetkezett, de az igazság bosszuló karja által már elért egyének nevezetesen: Nagy Albert, Hegymeghy Soma, Kovács János, Benke Sándor, Geller Károly, Benke István, Hallai Sándor által forradalmi vállalataik, de főleg főnökük Noszlopy Gáspár elősegélésére szükségelt öszvegeknek rablás általi megszerzésére indulván ki, múlt évi november 10-én Gindly Antal földbirtokost rablógyilkosság által végezték ki. Sárközy Soma, a jeles somogyi család sarja a törvényesen megállapított tényállás mellett a bécsi cs. kir. haditörvényszék által véghezvitt vizsgálat nyomán bevallja, hogy ő múlt évi augusztus havában Noszlopy Gáspár meghittjének közbenjöttével annak bizodalmát