Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

Források: Megyefőnöki iratok B. 3158/1852. sz. Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár 1877. 159. 1853. március 3. Noszlopy és Sárközy kivégzése A szabadságharc legendás hírű somogyi kormánybiztosát — bújdosása közben — 1850. április l-jén Tiszabőn elfogták és a pesti Újépületbe szállították. Innen betegsége miatt rabkórházba került, ahonnét sikerült megszöknie. A katonai hatóságok hiába üldözték, csaknem két és fél éven át sikerült üldözői elől megbújnia. Szabadcsapat szervezéséhez kezdett Sárközy Soma közreműködésével, amelynek működési helyéül a Bakonyt választotta. Egyik pesti útja alkalmával — feljelentés alapján — 1852. november 16-án elfogták és letartóztatták. A bécsi hadbíróság 1853. február 25-én mindkettőjüket halálra ítélte, majd Pestre szállításuk után 1853. március 3-án kivégezték őket. A régi ferencvárosi temető szélén lévő sírjaikra esztendőnként, a kivégzések évfordulóin virágokat helyeztek el — minden rendőrségi tilalom ellenére — a névtelen hazafiak a rendszer és az uralkodó ház ellen való tiltakozás jeléül. Az alábbi hirdetmény a haditörvényszéki ítéletet tartalmazza, Soltra Alajos lelkész levele pedig a kivégzés drámai körülményeit idézi élményszerűen. I. 1853. március 3. Haditörvényszéki ítélet »Noszlopy Gáspár magyarországi, Somogy megyei születésű, helvét vallású, 31 éves, nőtlen, földbirtokos, Somogy megyei marcali járásnak egykori szolgabírája. Sárközy Soma Pest megyei alsódabasi születésű, 31 éves helvét vallású, nőtlen, ügyvéd legközelebb Pesten tartózkodott, kik azzal vádoltatván ugyanis: Noszlopy Gáspár a felségsértő Kossuth Lajos által a reája 1849-ik év március 18-án átruházott kormánybiztosi állást Somogy megyében elfogadván és mint olyan ugyanazon évi március 30-án az aldunai vidéken leendő népfelkelés rendezésére meg is hatalmaztatván, mely kormánybiztosi állást ő a forradalom elnyomatásáig olymódon vitte, hogy a népfelkelést Somogy, Tolna és Baranya megyékben rendezvén, azokat felfegyverezte és mint ilyeneket a cs. és k. hadsereg ellen vezérletté, továbbá a magyar felkelősereg számára újoncokat toborzott, a nemzetőrséget mozgóvá tette, guerilla csapatot állított, mely közé a börtönökből evégből kibocsátott fegyenceket sorozván, azok előtt Magyarország felségsértési függetlenségét több ízben kihirdette, továbbá a törvényes kormány által kinevezett tisztviselőket hivatalaiktul megfosztván, ezek