Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848—1849)

Dél-Dunántúl fedezetlenül és védtelenül maradt voltára, vagyis arra a helyzetre, amelyben az alábbi intézkedések szükségessé váltak. »T. C. Szolgabíró Ur! 3168. szám alatti végzés nyomán hazafiúilag felhívom önt, hogy azon megbízatásomat, melyet a Honvédi Bizottmány a megye és közvetlen az édes haza védelmére szükségképp szorgalmaz, hivatalos működéssel aképpen elő segélleni iparkodjon, hogy minden helység a reá esendő egyéneket a jövő év január hó 5-én okvetlen Toponárra meghozzák, feltéve minden esetre Uraságodtól azt, hogy ezen a közveszély elhárítására szolgáló eszközt, minden rendű egyénnel, kerületében, mint fiúi édes kötelességet megszerettetvén, iránta a polgárság hajlamát megnyerni törekedjen, megmagyarázva pedig azt, hogy minden helység hazafiúi buzgalmától megvárandó, amiként a kiállüandó újoncot megkívánható minta szerinti ruhával elláttamolja. Az újonc az álladalomtól tüstént 5 Ft pengő pénzt nyerend, azon felül pedig, ha a csatározásban megcsonkíttatnék, az állaáalom a fiait jutalmazni óhajtván, minden ily sérültnek 10 hold földet, avagy holtig tartást, vagy 1000 Forint pengő pénz fog tüstént kiszolgáltatni. Felszólítván ekként mindenkit személyválogatás nélkül, a tiszti fokozatra képessebbeket pedig alkalmaztatás végett hozzám küldeni iparkodjon. Fegyvereket, járásában nem csak szerezvén, de még az illető volt földesurakat is felszólítja, hogy fegyvereiket, úgymint kardot és puskát, adandó alkalommal leendő megtérítés mellett kiadni hazafiúi kötelességül ismerjék. A kiadni vonakodók irányába pedig erélyes fellépést is használván, önként értetődik, hogy saját házi szükségeiket szemüggyel tartsa. Megvárom pedig minden esetre, hogy megyémnek, melynek gondnokságával megbízattam, szilárd akaratom elősegítésében segédműködését el nem vonandja, kijelentve azt, miként a késlés (késedelem) esetében a felelet terhe csak az ön vállaira fog nehezülni. Kelt Kaposvárott, 1848. december 30. Festetics Miklós kormánybiztos.« Forrás: Kacskovics család levéltára. Felsőmocsoládi iratok. 1848. 137. 1849. január »A nép minden nemzetnél a demokrácia és a kommunizmus felé hajlik.« A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi magatartása a szabadságharc idején megyénkben elsőrenden nagyatádi Czindery László császári biztos működésében testesült meg. Már 1848. április 11-én benyújtotta 1845-től tartó főispáni tisztségéről való lemondását, (1830-tól 1840-ig a megye első alispánja volt), s alig várta 1849 januárját, amikor szíve szerint fogadhatta a megye teljhatalmú császári biztosául Windischgrátz által történt kinevezését. Ettől az időtől kezdve minden erejét a forradalom és a szabadságharc ellenes reakció szolgálatába állította, harcolva a nép, a »kommunista hatalom«, a »törvenytelen« állapot, a nemzetőrök, a honvédek, a gerillák, a nép mellé álló alsópapság, a jegyzők és tanítók stb. ellen. 1849. január 19-én ülésező megyei nagybizottmányon olvasták fel Burits János es. kir. tábornoknak Nagykanizsáról írt levelét a megye alispánjához, amelyben közölte a megyével Czindery László volt főispán kinevezését megyei királyi biztossá, valamint azt, hogy a császári seregek a »megye megszállására«