Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
2. Kaposi járásban: Szőlős-Győrök m. v. kies vidékein közel a Balatonhoz, postahivatallal. Kaposvár m. v. a Kapós vize mellett 3671 lakossal. Ékességére szolgál az új vármegyeháza, hol a megyei gyűlések tartatnak. Van kath. gymnasiuma, casinója s olvasótársasága s egy posztógyára, melyet részvényes társaság állított fel, s czélja a megyei raboknak dolgot adni. Mernye m. v., Sárd m. v. Somssicch Miklós jeles kastélyával s kertjével. Toponár m. v. egy kies vidéken, számos mesteremberrel, jeles juhtenyésztéssel. Feje Festetics Antal másod szülötte majorátusságához tartozó uradalomnak. Aszaló f. jó lovakat nevel. Hetes f. gr. Festetics Miklós telivér jeles ménesével, itt minden esztendőben jutalomdíjakkal összekötött lóverseny s állat mutatás tartatik. Somogyvár falu felett lévő hegyen látható a régi Somogyvár romjai, messzeterjedő sánczaival; a hegyoldalban pedig a somogyi apátság düledékeivel. A vár Kupa herczeg itt laktárói, az apátság pedig hajdani hiteles levéltáráról nevezetes. 3. Igali járásban. Adánd m. v. Csapody Pál úr jeles telivér ménesével, Nagy-Berki m. v. gr. Schmideg szép kastélyával s kertjével. Vámos-Hídvég m. v. a Sió mellett, a Sión vámmal s számos mesteremberrel. Igal és Karád, népes mezővárosok. Török-Koppány m. v. a Koppány vize mellett igen gyönyörű völgyben. A mohácsi ütközet után e helységet a törökök bástyákkal és sánczokkal megerősítvén, innen sok rablást s dúlást követtek el. Régi várának nyomait alig láthatni. Nágocs rrf. v. szép urasági kastéllyal s kerttel, dohányt termeszt. Attala f. lótenyésztéséről nevezetes. Döröcske csinos német falu, lakosai vagyonosak, házaik többnyire cseréppel fedvék. Köcse vagy Köttse f. német lakosai annyira elmagyarosodtak, hogy a megyétől magyar urbáriumot kértek, minthogy a németet nem értik. Kőröshegy f. közel a Balatonhoz. Itt a kath. templom igen régi góth épület, s hogy e hely hajdan nevezetesebb lehetett, mutatják egy kolostor és két szentegyház omladékai és egy nagy temetőhely. Szamárdi f. határában van a jó bort termő Kőhegy. Szil f. Tolna megye szélén, tehetős német lakosokkal és szivargyárral. 4. Szigetvári járásban. Istvándi m. v. postahivatallal. Pogácsa almája híres. Mosgó m. v. dohányt termeszt. Szigetvár m. v. az Almás vizétől képzett szigetben 3589 1. A kath. szentegyház hajdan törökmecset volt, s csarnokában a szigetvári ostrom lefestve szemlélhető. Ékesíti Czindery László uraság, kastélya kinek itt egy czukorgyára is van. De legnevezetesebbé teszi régi vára és gr. Zrínyi Miklós szigetvári ütközete és halála. A mostani várban azonban a Zrínyiéből egy tégla sem látszik, hanem egy török mecset még van benne. A városon kívül az Almás hídján túl jobbra egy kis kápolna jelöli a helyet, hol a hős elesett, a város pedig évenkint ünnepélyesen üli meg Zrínyi halálának emiékét. Séllye m. v. Baranya megyétől egészen körülvéve, virágzó marha- és sertéstenyésztéssel. Kis-Dobsza, Nagy-Dobsza husziták által megszállott helységek, most már egészen elmagyarosodtak. Zselicz-Kisfalud f. határában homokköve van. Egy régi vár, vagy kolostor romjait mutatja. Dráva Szent Márton f. szent mártonvaskai apátságáról nevezetes. Német-Lukafa puszta, kőedény gyárral. 5. Babolcsai járásban. Nagy-Atádm. v. Csúzi uraság kastélyával és kertjével, nevezetes barom vásárokkal. Babolcsa m. v. egy kastéllyal, nevezetes szarvasmarha és kivált sertéstenyésztéssel. Régi vára hajdan nevezetes erősség volt. Barcs m. v. drávai révvel és sóházzal. Csokonya m. v. sertés-marhatenyésztése nevezetes. Csököly m. v. lent s kendert termeszt. Darány f. legtöbb kendert termeszt a megyében s ezzel kereskedést űz. Hencse f. 1243 hold területű határral, Márffy uraság gyönyörű lakásával s kertjével. Kadarkút f. 5730 holdnyi határral 1418 lakossal, Somssich József uraság szép kastélyával s mulató kertjével. Kálmáncsa f. 8350 holdra terjedő határral, 870 1., kik sok faeszközöket s szekereket csinálnak, s ezekkel Bácsba, Tolnába kereskednek. Van egy szeszgyára és serfőzőháza. A reformatio elején itt volt ezen vidéken a reformátusoknak első iskolája. Régi várának maradványai láthatók. Kisasszond f. 3256 holdas határral, 273 1. Sárközy Albert uraság szép lakával. Magas fekvése miatt semmi folyóvizet be nem vesz. Magyar- és Német-Lad két egymás mellett álló falu. Összesen 3379 2/8 hold határral, 912 lakossal. Az utóbbit ékesíti Czindrey László földesuraság
