Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

I.

avagy csak az ezerét is. Piacai a megye három sarkán, Pécs, Veszprém s főként Kanizsa, mind kívül estek a megyén. A nagyobb uradalmak székhelyei a gazdasági lakókkal, az oltalmuk alatt álló, megszabott számú zsidósággal, s három-négy országos vásárjukkal mutatkoztak csupán városi színben — vásári alkalmatossággal. Egy kőtelén vármegye: az egész megye fölszínén nem mutatkozik semmiféle szilárdabb alakulás. Sárga és fekete agyag talaját hosszú széles homokterület vágja kétfelé, mely a balatoni Nagy-berektől déli irányban le a Dráváig nyúlik. Egy erdőséges vármegye. Az egész területnek majdnem egyharmadát erdők borítják. Ma is példabeszédként járja, hogy nem az erdők vannak Somogyban, hanem Somogy van az erdőkben. Egyenes sík területű megye — látszólag: tulajdonképpen pedig fennsík, mint a tudomány nevezi, és hátas és göröndös föld, mint a nép mondja egyenes magas róna a megye közepén, azután hullámos domborzatú síkság a hegyesebb vidékek felé. Mert Somogynak hegyei is vannak, és síkságait a megye három sarkában lévő három hegycsoport foglalja be, de ezek az erdőkkel és szőlőkkel borított magaslatok általában alacsonyak; kevés közöttük a tetszetős kúpban vagy oromban emelkedő, és kevés, amely a 300 méter magasságot megközelíti vagy meghaladja. Ha már most összeszedjük az eddig mondottakat, némi meglepetéssel kell megállapítanunk, hogy Somogy egy sokféle tekintetben érdekes föld, s ez érdekességek összességében vele kevés megye mérkőzhetik. A legnagyobb, legnépesebb, legmagyarabb, legrégibb eredetű, történeti múltban leggazdagabb megyénk egyike: várostalan, kőtelén, erdőséges és nagy termékenységű föld.« ... »Ebben az egész megyében, mint említettük, még a folyó század elején sem volt egyetlen város, vagy városnak nevezhető hely, amelynek népessége elérte volna a háromezret, s amelynek ereje vagy ösztöne lett volna valamely magasabb fokú képzés szervezésére. Legszembetűnőbb volt még Szigetvár, ez is Baranya-szélben, s ezt is csak vára s régi híre emelte. A megye székhelye, Kaposvár maga is jobbágyközség, s a legnagyobb nevezetessége egy pár uradalmi épület és az egyetlen torony sisakján gyökeret vert hatalmas galagonya bokor volt, mely magával a toronnyal egyidősnek látszott. Falu, falu, apró falu, mintegy négyszáz apró népességű falu; erdők között, völgyek mélyén rejtekezik valamennyi. Az iszapba fulladt patakok széles nádasokká terülnek. Vadak itt is, ott is. Sok a falu, sok a kastély is. Néhol egy-egy faluban, a juhszélen, három-négy is néz egymással rendszerint farkasszemet. Kastélyos helyek mind, melyekre ma is azt mondaná József császár: „Itt is egy uralkodótársam lakik." Ennek a nemességnek nem volt szüksége városra, mert fényűzési cikkeit az említett kívül eső piacok szolgáltatták, s egyébként is egyszerűen élt; a főbb urak Bécsben, sőt Bécsen is túl laktak.«... »Minden falura esik itt egy-egy erdő, csak Nagy-Bajomnak nincs, és a Sióra dűlő somogyi Kánaánnak a megye csúcsában, hol Adánd, Kiliti és Ságvár feküsznek. Legtöbb erdő van a nyugati részeken, hol a területnek fele erdőség. Legnevezetesebb erdőtestek itt az ihárosberényi; a berzencze—nagyatádi (Kanizsa-berek), mely Nemes Dédtől a Dráváig majdnem 40 kilométernyi hosszúságban, s néhol 10—15 kilométer szélességben terül el, s majorokat, apró falvakat határostól zár magába: fentebb a mesztegnyei és marczali erdőségek. Keleti oldalon a lakócsai és bürüsi, fentebb a 14000 kataszteri hold hárságyi (Denna) a Zseliczben, és még feljebb az igal-koppányi rengetegek. Régebben ezek az erdőségek egymásba ölelkeztek, lombjaik a falvak végső házait, kertjeit árnyékozták; ma már teméntelen szőnyegzetük össze-vissza szaggatva, szabdalva, átlyuggatva, talajuk szántóföldekké alakítva, csak árnyékaik a réginek. Ami bennük nagyszerű, csodálandó vagy félelmetes volt, nagy részben talajkocka-, épület- és dongafa alakjában szétvándorolt. Somogy a szertelen erdőpusz­títás folytán régi kedves képéből egészen kikelt. Ezt panaszkodja a somogyi ember, míg az idegen megütközve kérdi: Még több is volt, mint amennyit ma látni? És ha ez csak árnyéka a réginek, mennyi volt a régi?

Next

/
Oldalképek
Tartalom