Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

1770. március 8-án a helytartótanács adatszolgáltatást rendelt el a vármegyék egészségügyi személyzetéről. A kimutatás szerint a megyében 13 kirurgus volt. 1) Nagy Péter győri, 2) Tamási József hídvégi, 3) Tralrik Illés szentendrei, 4) Fraich György győri, 5) Getier Ádám zalaszentlászlói, 6) Pankenheller Mátyás pozsonyi, 7) Schull Ferenc laibachi, 8) Mocsári Péter tolna megyei, 9) Ováry József nagyváradi, 10) Sociger Pál regensburgi, 11) Joó József kaposvári, 12) Sebetics János kaposvári és 13) Fridiéin Ferenc budai születésű kirurgusok. Mária Terézia rendeletére ezeknek a borbély-kirurgusoknak — hatósági tisztiorvos előtt — approbációs vizsgát kellett tenniök sebkezelői, töréseket gyógyító, flastrom készítő, stb. elméleti és gyakorlati ismeretekből. A kirurgusokat Gömöry Dávid tisztiorvos vizsgáztatta. Az adatszolgáltatás szerint a megyei tisztiorvosnak — aki 1771-ben már Frist János Ádám volt — 500 forint volt az évi javadalma. A tisztiorvosnak ennek fejében a megye szegényeit ingyenesen kellett gyógyítani. A megyei avadalmas kirurgus 150, a járási 40 ft. évi javadalmat kapott. A jelentés minden faluban tudott bábákról, ha azok nem is szakképzett bábák voltak. A bábáknak esküjüket a plébános kezébe kellett letenniök. Ennek az eskünek a lényege az volt, hogy a bába köteles a gyenge, életképtelen újszülöttet »szükség-keresztséggel« megkeresztelni. Az adatszolgáltatás feltünteti a megye 3 patikáját is: Kaposvárott, Andocson és Segesden, amelyekben a tisztiorvosnak évente — váratlanul —vizsgálatot kell tartania. II. József első rendelkezései közé tartozott, hogy a szerzetesrendek működését korlátozta, s így a megyében működő segesdi és andocsi franciskánus patikát bezáratta. A rendelet felolvasása 1781. dec.3-i közgyűlésen nagy ellenállást váltott ki, mivel a megyében csak egy nyilvános patika volt: Kaposváron. A közgyűlés felírt Sigray Károly főispánnak, melyben feltárta a valóságot: » Vármegyénknek határai kaposvári patikáiul oly messze esnek, mely miatt a távul levő betegek minekelőtte orvossághoz és orvoshoz juthatnának, vagy terhesen szülődni, vagy éppen gyámoltalanul el veszni kényszeréttetnek.« így a fiatal kezdő kaposvári patikus mellett még a két patika fenntartása is fontos, legalábbis addig, míg helyettük világi patikákat fel nem állítanak a megyében. A két patika nem rontja a kaposvári gyógyszerész üzleti forgalmát, sőt két-három patika is megélhet egy városban. Maga a megyei főorvos is megerősítette — hangzott a megyei közgyűlés zárószava —, hogy a kaposvári patika már távoleső volta miatt is elégtelen a megye betegeinek gyógyszerrel való ellátására. »A vármegye jóváhagyott patikusa Pirker József bécsi engedéllyel (dispensatorium) és taxával rendelkezett, s mindezt 1792. március 8-án be is jelentette Eszterházy úriszékénél s a vármegye pedig előírta számára patikája tökéletes színvonalon való tartását és minden előforduló betegség gyógyszeréről való gondoskodását.« Forrás: OL.Helytartótanácsi levéltár.Cb.

Acta Sanitatis. Lad. A. Fasc. 53. Nr. I. OL.Helytartótanácsi lt. Lad. A,. Fasc. 34. Nr. 16/11. OL.Eszterházy család lt. Úriszéki iratok Fasc. OO.No. 2. Fol. 11. Kgv.jkv. 1769. 759-765. o. Kgy. jkv. 1781. III. k. 648. o.