Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

1776. október 8. „...Minden ok nélkül egy nagy rúddal egyszer főbe ütvén, mint a marhát..." A Széchényi család 1776-os úriszéki iratai szerint a lábodi jobbágyok panasszal fordulnak az uradalmi ispán brutális magatartása ellen: »A nagyméltóságú földes uraság lábodi ispánja, Konkoly László urunk őkegyelme, egyet közülünk csak azért, hogy az ekéjét a szántóföldön lévő tőkének a tövének nem vetette, nem akarván bolondul a szántó vasát eltörni, úgy megvert, hogy a ködmön pruszlikja róla lehasadozott, s a teste olyaná lett, mint a véres pecsenye. Mást pedig csak azért, hogy amíg napvilágnál látott, szántott, de setét lévén, tovább nem munkálkodhatván, s ezért hazafelé indulván, hogy éjszaka is az urbárium ellen nappali robotot nem robotolt, a méhész a puska végével úgy meglökött, hogy két hétig alig foghatott a karjával, pedig puskával nem vala szabad robotra menni. Harmadikat azért, hogy boronálván, amint közönségesen szokás, úgy emelgette a boronát, úgy megvert Ispány Urunk, hogy kezében a pálca rajta elszakadom. Negyediket csak azért, hogy magának való marhája nem lévén, hirtelen pedig szekerest nem találván, a rámért kukoricáért mindjárt nem mehetett Csokonyába, bátor azután elment, s akkor is mindjárt elment volna, ha alkalmatosságot találhatott volna, már nevezett Ispány Urunk szörnyen megkínozta, a feleségének is, midőn esedeznék érette, sövényen keresztül fogatván a kezét, az hátát úgy verte, hogy a válla lapockája csontját majd eltörte, *az édesanyjának pedig, hogy érte könyörgött Ispány Urunknak, úgy megütötte a karját, hogy az megdagadván jó darabig alig foghatott véle. Ötödiket minden ok nélkül egy nagy rúddal egyszer főbe ütvén, mint a marhát őkegyelme, és másszor is hozzácsapván, de hogy fejét nem üthetné,e szegény a kezét őkegyelmének elébe vetvén, azt úgy megütötte, hogy soha nem lesz ép a keze..« Forrás: OL. Széchényi es. lt. Úriszéki iratok III. sorozat No. 3. Az alábbi dukumentum arra is jó példa, hogy a fejlett árutermelés következtében keletkező jövedelmek után — amelyek a jobbágyok kizsákmányolásából keletkeztek — hányféle adót és szolgáltatást szedett az uradalom. A Széchényi család 15 helységből álló csokonyai uradalmának 53 286 forint krajcár volt az 1789. évi összes jövedelme. 73. 1789. A csokonyai uradalom jövedelme a XVIII. század végén Ebből: »Gazdapenz fonás victualék robotválság 1 052 forint 30 krajcár 422 forint 25 krajcár 398 forint 57 krajcár 4 862 forint 24 krajcár