Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

Bevezető a második kiadás elé

Bevezető (2.) Két évtized telt el azóta, amióta a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című történeti olvasókönyv elindult hódító útjára a somogyi iskolák helytörténeti breviáriumaként. A kötet valóban a tájtörténeti ismeretek bibliája volt tanár és diák, idősebb és fiatalabb nemzedékek kezében. A szerző boldog volt a kötet kedvező fogadtatásakor, miután a helyi és az országos sajtó, de a szakirodalom is elismeréssel írt róla, sőt kívánatosnak tartotta, hogy a levéltári történeti olvasókönyvek számára modellt képezzen az országban. Húsz év alatt elfogyott a viszonylag kevés példányszámú kiadvány, még az antikváriumok polcain sem volt fellelhető. Azóta sok fórumon elhangzott a kiadvány második kiadásának a szükségessége. A kötet hasznos sikere után a megye művelődési hatóságainak megszületett a döntése: bővített második kiadására kérték fel a kiadvány szerzőjét. így készült el a két kötetre tervezett kiadvány első része, míg a második majd csak 1945-től veszi hasábjaira a táj történelmét. A megbízatás után — szerkezetében — változtatnom kellett a köteten. Néhány fehér foltnak a felszámolásával bővítettük különösképp a feudális kor dokumentációját, de újakkal is kiegészítettük a két világháború közötti korszak anyagát. A kötetből kivettük és a második kötet végére tervezzük a napjainkig kiegészített helyismereti bibliográfiát. Bővítettük a képanyagot is, valamint naprakész állapotban helyeztük el benne a megye műemlékjegyzékét a Genthonféle helyébe. Mellé a széptájú megye természetvédelmi területeinek a táblázatait is a kötetünkbe illesztettük, az érdekes arborétumokkal, fákkal, ligetekkel, s a bennük élő állatokkal, madarakkal Szántó Gábor összeállításában. Szeretném, ha régi terveim szerint színes diák és hangszalagok is képezhetnék a kötet változatos tartalmát. Most, hogy a második kiadás első kötete útjára indult, had köszönjem meg munkatársaimnak, tanár kollegáimnak a segítőkészségét, akik közül is Andrássy Antal, Gál József, Tóth Péter nevét említhetném, és a megye főépítészének L. Szabó Tündének a nevét, aki nemcsak a műemlékjegyzék legfrissebb változatának az elkészítésével, hanem a megye műemléki bizottságának a tulajdonában lévő képek közreadásával is.