Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

kat — követnek el: ezért szigorúan elrendeltetik, hogy e cigányok azoknak a földesuraknak a birtokain, akik őket megtűrik, állandó lakóhelyet készítsenek maguknak s ezután ne merészeljenek ide-oda kóborolni. Szófogadatlanságuk esetén hivatalos úton indíttassék büntetőeljárás ellenük, amit a szolgabíró urak szigorúan közhírré fognak tenni. Forrás: SMLt. Kgy. jkv. 8. köt. (1751). 1411. p. 3. 1753. augusztus 16. Végezetül a cigányokkal kapcsolatban elrendeltetik, hogy mivel a szomszédos vármegyékből el kellett űzni őket, itt nem csupán a számuk növekedett meg jelentősen, hanem nap, mint nap tűrhetetlen törvénytelenségeket — tudniillik csavargásokat, tolvajlásokat, garázdálkodásokat, rablásokat és más ezekhez hasonló dolgokat — is elkövetnek: hogy tehát az ilyesfajta, egyébként is csavargó és kártevő söpredéket ha nem is teljesen kiirtani, de legalább rendszabályok közé lehessen szorítani, elrendeltetik, hogy a korábban meghozott határozatok kényszerítő erejének megfelelően is november elsejéig építsenek maguknak kunyhókat lakóhelyeiken, tudniillik annak a földesúrnak a birtokán, vagyis falujában, akinek úgy tetszik, hogy megtűrje az ilyeneket s ne merészeljenek továbbra is faluról-falura csavarogni. A földesurak pedig jegyezzék fel azoknak a neveit, akiket maguknál akarnak tartani és jelentsék azokat a vármegye hadnagyának. S vigyázassál kell majd lenni arra, hogy minden ilyesféle rendelkezésnek eleget tegyenek. Forrás: Kgy. jkv. (1753.) 9. köt. 701. p. 4. 1762. június 28. Továbbá, hogy a vármegye a közönségesen „Uj polgárok"-nak nevezett cigányok megrendszabályozása tárgyában már többször is kiadott rendelkezéseit érvényre juttathassa, elhatároztatik, hogy ha közülük bárki is elmulasztaná Szent Mihály ünnepéig (szeptember 29-ig) megépíteni állandó szállását, akkor az ilyenek, ha alkalmasnak találtattak a katonáskodásra, minden késedelem nélkül soroztassanak be katonának, azok pedig, akik kevésbé alkalmatosak a katonai állapot viselésére, űzettesenek ki a vármegyéből. Ezenkívül az is elrendeltetik, hogy a korábbi határozatoknak megfelelően a bírói kiszabandó büntetés terhe alatt ne merészeljenek lovakat tartani; továbbá az asszonyoknak 12 korbácsütés büntetés alatt megparancsoltatik, hogy az általuk eddig használni szokott, közönségesen „Köczölé"-nek nevezett vászonruhát és főkötőt vessék le és ruházatukat alkalmazzák más parasztasszonyok öltözetéhez. Forrás: Kgy. jkv. (1762.) 13. köt. 606. p.