Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
sörtvélest kárban tapasztallak, agyon lőhessek, és az fejét az uraság tisztinek vigyék az ott tétetett birák és esküttek, úgy a' kinek szőleje táján meg ölik, a' többivel osztozzanak, mind azon által egy seregbül egynél többet meg ölni szabad ne légyen, és azon csapatbéli s.v. sörtvéles az helységbül ki üzettessék, hogy több kárt ne okozzanak, vissza térvén pedig azon sereg, meg ismérvén valamely helyre bé hajtassanak, még gazdájok nem találkozik, a' mit reájok költenek, meg adattassék és az hegy biráknak fárotságokért mindeniktül egy dénár járjon. Articulus 13 us Minthogy a' szőlő hegyeken ugyan a' szőlők között lakozó álhatalan és csavargó lakósok úgy maguk, mint cselédgyek és marhájok által feles károkat mind szőlőkben, mind rétekben és gyümölczösben okoznak és tesznek, szükséges, hogy lakásokat az többi lakósok közé vegyék a' szőlőkön kivül, úgy az szőlős gazdák az magok marháit, midőn szántónak vagy mást munkálkodnak, az magok szőlejek allában vagy földeken úgy magok, mind mások kára nélkül pascualtassák. Articulus 14 us Az ollatin szőlős gazda, ki az hegy mestert és eskütteket hátra veti és maga dolgát az uraság elejben ok nélkül viszi és ott álnokságot alkalmatlankodik, az helységtül 4 forinttal büntettessék, observaltatni fog mind azon által az, hogy az helység el intézésével magát meg sérteni ismerné lenni, annak meg orvoslása végett az uraság elejben appellalhattya és viheti. Articulus 15 us Valamely gazda az maga szőlejét a' közönséges engedelem nélkül meg szedi, kárt okozván a többi gazdáknak, lészen büntetése az helység részirül 1 forint 50 dénár, az ollyan szőlőt pedig, melynek a' szabad esztendeje ki nem tellik, az uraság vagy tiszti engedelmébül meg lehet szedni, de hir nélkül azt sem az uraság meg ismertetéséért. Articulus 16 us Az hegy mesterek és esküttek, úgy a' szőlős gazdák egy igaz akó fával ellenek 2 forint büntetés alatt és semmi némü rend béli szőlős gazda sátoros ünnepökön, új hold vasárnapokon terhes szekérrel az hegyre ne járjon 1 forint büntetés alatt, úgy Szent György naptul fogva Szent György napig szombat napokon munkát tenni nem szabad, úgy nem különben valameddig a' szüretölésnek vége nem szakad, a' vadászás kopók agyon lövése alatt tilalmaztatik. Articulus 17 mus Valamely szőlős gazda vagy vidéki ember attával, terem tettével és e féle Isten ellen való szókkal káromkodék, büntetődgyék 40 pálcza csapással, vagy kápolna részére 4 forintig, ki pedig ezek miatt kardot, puskát vagy csákánt ellenséges képpen kapna maga oltalmára és valakin vért ersztene, 12 forint büntetése légyen, melynek 4 forintya az helységé. Articulus 18 us Mely szőlős gazda csáváit bort hegy vám és dézma helett adna az uraságnak, az érdemessen a tiszt által meg büntettessék, a' ki pedig az hegy vámot vagy dézmát két esztendő által el titkolván,meg nem adgya, szőlejét veszti. Articulus 19 us Egy termő szőlő tőke ára 25 dénár, az újonnan plántált ültetés tőke ára 12 dénár légyen, azért is valamely gazdának marhája valahány termő vagy új tőkét el tör, annyinak az árát meg füzetni köteles lészen. Articulus 20 us Midőn helység szolgáltatik, minden szőlős gazda 12 dénár, az esküttek 24 dénár büntetés alatt jelen lenni köteleztetnek, hogy a' midőn kérdés leszen, igaz hit által a' látást látástul, a' hallást haliastul bé jelenesek, az kire valami panasz volna, annak a' helység napja előre
