Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

Az iparosok száma (1715, 1720.) Az iparosok 1715 1720 száma 11 44 A háztartások száma községek szerint (1720.) 1— 5 háztartása község 40 6— 10 háztartása község 58 11— 25 háztartása község 90 26— 50 háztartása község 11 51 — 100 háztartása község 8 Nincs háztartási adat 14 községből. Termés összeírás (1720.) Termény neve mennyisége mértékegysége gabona 111.151 köböl széna 5.450 szekér bor 18.491 csöbör Források: Összeírások: 48, 61,115,142,143,144,145 sz. Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. (1720-1721)362-366.0. 60. 1768-1817. A helyi önkormányzatok státuszai (kuriális falvak, szőlőhegyek, céhek) A rendi társadalomban a helyi önkormányzatot a kuriális falvak, a szőlőhegyek és a céhek képviselték a megyében. Kuriális falvaknak azokat a településeket nevezzük, amelyekben a nemesség legszegényebb rétege: az egy te Ikes nemesek laktak. Ezek nem rendelkeztek jobbágyokkal, a telek azonban, amelyen laktak, szabad nemesi föld volt, ennélfogva a kuriális falvak maguk is mentesek voltak mindenféle földesúri függés alól. A telek után az országos törvényeknek megfelelően 1595-től egységes adót kellett fizetni, ezért nevezték e réteget taxás nemeseknek is. Az 1720. évi országos összeírás körölbelül 1200 kuriális települést tart számon, s ezek közül öt volt Somogyban: Pátró, Nemesvid, Nemeskisfalud, Szakácsi, és Nemesdéd. Mivel lakosaik azonos jogokkal rendelkeztek és — a vármegyén kívül — nem függtek senkitől, nyilvánvaló, hogy korán kialakult az önkormányzatuk. Ez kezdetben szokásjogként élt s csak később, a XIX. század első évtizedeiben írták le. Az alábbiakban Pátró 1817-ben leírt statútumait közöljük.