Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

Bevezető az első kiadás elé

sokszínű helytörténeti körkép — ha teljességre nem is törekedhetett — nemcsak a súlyosan elmarasztalható negatívumokat olvasztotta magába, hanem a legváltozatosabb történeti valóságról gyűjtötte össze szemelvényeit, a különféle tudósításokat, híreket, kommentárokat és véleményeket, s arra törekedett, hogy az élet teljességét mutassa. Az ilyen, látszólag a történelemtől távol eső, valójában a hétköznapokat is bemutató helytörténeti körkép sok-sok színnel gazdagíthatja a történelemtanárok előadói és nevelői fantáziáját, és élvezetesebben, sokszínűbben közvetítheti a köztörténet országos eseményeit is a tanulóifjúság számára, s magának — a könyvet pusztán időtöltésből és szórakozásból kézbe vevő — olvasóközönségnek is hasznos művelésére szolgálhat. Ám az olvasókönyv nagy szolgálatot tehet az országos történetírásnak is, hiszen sok-sok megyei eseményről és történelmi személyiségről csak szűkre szabott mondatokat — esetleg félmondatokat — tud és ismételget az országos történetírás. Senki előtt sem lehet vitás, hogy a helytörténetírás nagy fellegváraiból: a vidéki levéltárakból történő újabb és újabb forrásofrfeltárásával tüntethető csak el történetírásunk még sok-sok homályos, vagy éppenséggel fehér foltja. Ilyen kevéssé ismert szövegrészek közlésével válik a helytörténész az országos köztörténet újjáépítésének és rekonstruálásának igen fontos munkásává, a helytörténet pedig a köztörténetírás egyik legfőbb forrásává. így az ilyen szöveggyűjtemények a megyékről — a mi esetünkben a legnagyobbak egyikéről — számos nyitott kérdésre válaszolhatnak, hiányos és ferde képet korrigálhatnak, vitás problémákat tisztázhatnak és esetleges sok délibábos és romantikus képet reálisabbá árnyalhatnak. A szöveggyűjteménynek — a történeti jellegen kívül — histográfiai jellege is van. Ugyanis nemcsak a történeti eseményekre vonatkozó forrásokat gyűjtöttük egybe kötetünkben, hanem az egyes fejezetekben a néhai történetíróknak a vallomásait és felfogásait is közzétettük időnként egy-egy történeti eseményre vonatkozóan. Ám az olvasókönyv szöveggyűjteménye a szakemberek kíváncsiságán túlmenően az olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Nemzetközileg igazolható statisztikai adatok bizonyítják, hogy az emberek mennyire szeretik olvasni szülőföldjük történetét, mennyire szeretik felpattantani a levelesládák százados lakatjait, s vallatóra fogni a levéltárak sárgult és fakult pergamenjeit. így népszerűsíti ez az olvasókönyv is a megye olvasóközönsége előtt a levéltár titkait, így nyitja ki e gyűjtemény a levéltár századokon keresztül vasajtókkal és kőrámákkal elzárt ajtóit és ablakait, hogy a múlt eseményei ne legyenek többé titkok, hanem napi életünk ható tényezői, hasznos példázatai és előremutató tanulságai. Ezért számít e kötet is olvasóközönségére, mivel összefüggő olvasmányain keresztül lekötheti minden olvasóját, aki a kéken csillámló Balatontól az ihárosi rengetegig, a betyárt rejtő egykori drávai füzesektől, révektől és csárdáktól a makkoltató királyi kanászok Zselicéig e tájon lakik, s minden szívéhez nőtt somogysági tájat ismer vagy éppenséggel meg akar ismerni történelmén keresztül. A kötet Somogy megye történetének jelentős okmánytára is egyben, hiszen az okiratok javarészt évtizedeken keresztül jogforrások voltak, s mostani közlésükkel is szintúgy források kivannak lenni a helytörténészek kezében, akik e dokumentumok megismerése után nyugodt lélekkel foghatnak hozzá a megye történetének a tanításához, megismeréséhez, sőt egy-két részletének a megírásá-