Borsa Iván: Somogy vármegye címere és pecsétje 1498 (Kaposvár, 1998)

címert vagyis dicsőségük jelvényét adtuk, ajándékoztuk és adományoztuk, sőt jelen oklevelünkkel adjuk és juttatjuk, tudniillik égszínkék mezejű pajzsot, melynek alján aranyfényű korona csillag, amelyből az oklevél szélének irányába forduló, könyökben hajlott páncélozott kar három szőlővesszőt, azaz zöldellő venyigét tart, melyről három levél és két fürt csüng. Ennek a címernek pedig igaz magyarázata, hogy ezek a híveink a szent koronához és felségünkhöz állhatatosan ragaszkodtak, jóllehet - mint fentebb érintve volt - sok és különböző ellenséges cselekedeteket és sérelmeket szenvedtek el és tapasztaltak meg, sőt kemény támadásokat is átéltek, a mi és országunk több ellenségével sok csatát vívtak és más híveinkkel együtt győztesen tértek vissza, így joggal és méltán kiérdemelték, hogy mindezt e jelvény díszei ábrázolják. A venyigék és róluk csüngő fürtök a föld termékenységét és a bor bőségét jelentik, amelynek e megyében akkora a bősége, hogy országunk más gazdagabb vármegyéihez lehet hasonlítani. A pajzs fölött egyenesen álló ezüstszínű sisak, amelynek csúcsáról különféle színű virágok mintegy erősebb fuvallattól mozgatva lengenek mindkét oldalon alá. A sisak taraján egy vörös és fehér színekkel sakkosan ékes sas emelkedik szétvetett lábbal, szárnyát repülésre tárva, fején aranykoronával, miként és ahogyan ez jelen oklevelünk elején, vagyis fejrészén a festő művészete által tulajdon színeiben lefestve látható. Úgy határoztunk, hogy a fent említett nemesek közössége és egyeteme meg valamennyi utóduk az előbb említett címert és dicsőségük jelvényét mostantól kezdve a jövőben országunk címert viselő egyéb városainak és vármegyéinek szokása szerint csatákban, bajvívásokon és harci tornákon, párviadalokban és minden más katonai gyakorlatok alkalmával használhassák és vele élhessenek. Egyébként kedvezésünk és kegyünk bőségesen áradó teljességével azt akarván, hogy a címer és jelvények fenti adományozását további ékességekkel is feldíszítsük, s más alkalmas használat mellett közösségetek pecsétjeibe is beiktassátok, ugyanezeknek megengedjük és hozzájárulunk, hogy az említett vármegye nemeseinek egyeteme a maga részére pecsétet készíttethessen és ezt mint egyedül közhitelűt használja és azzal élhessen a vármegye nemességének egyetemét érintő bármely ügyben, s a címernek és a jelvényeknek díszeit a pecsétbe bevésethessék s jelen jóváhagyásunkkal és külön engedélyünkkel fel vannak hatalmazva, hogy szabadon és akadálytalanul vörös színű viasszal pecsételhessék meg és jelölhessék meg valamennyi iratukat, nevezetesen leveleket, igazságszolgáltató (iratokat), bizonyítványt, peres iratot, ítéletlevelet, vagy bármely mást, amelyet pecsétjük rányomásával vagy felfüggesztésével adnak ki vagy készítenek. Mindezeknek hiteléül és bizonyságául, ereje és örök érvénye érdekében, bocsáttattuk ki jelen oklevelünket, megerősítve azt függő titkos pecsétünkkel, amelyet Magyarország királyaként használunk. Kelt Budán vízkereszt ünnepén az Úr ezernégyszázkilencvennyolcadik, magyar stb. királyságunknak nyolcadik, cseh királyságunknak pedig huszonhetedik esztendejében. Az oklevél jobb felső sarkában: A király úr saját parancsa. A vármegye első pecsétje 1498. január 6-án kelt II. Ulászló címereslevele, amely feljogosította Somogy vármegyét, hogy a „vármegye egyeteme a maga részére pecsétet készíttethessen és ezt mint egyedül közhitelűt használja és azzal élhessen a vármegye nemességének egyetemét érintő bármely ügyben, s a címernek és a jelvényeknek díszeit a pecsétbe bevésethesse s... hogy szabadon és akadálytalanul vörös színű viasszal pecsételheti meg és jelölheti meg valamennyi iratát, úgymint levelet,