Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Szomajominak mondják, ha előbb, és jobb áron el akarják adni, melly onnét van, hogy a' szomajomi svábok jobban tudván mivelni, porhanyóbbsága, parázssága által kapósabbá tették krumplijukat. Ezen határon siet keresztül, a' Mohács Letenyei álladalmi ut, távirdai vonallal ellátva. 3. Nevezetes dülő a' határba a' Muskotai dülő: ebben feküsznek a' köz­ség kenderföldei. Az észak felé felnyúló két lapja aján bugyog föl két, s több forrásból az a folyam, mely tsak hamar, a' muskotai malmot, egy dűlőföldre a' pap malmot látja el vizzel, miután tsakhamar, hogy a' német s magyar Szomajom közt a' választást kimutatta, ama rákkal bövös korpadi patakba ömlik, melly ezentúl „Kaposvize" nevét veszi fel, s viselüs a Balaton Sió vizébe ömléséig. 4. Száz megszáz nevei fordulnak itt elöl a' dűlőknek, de azok, majd mind tsak helyi puszta elnevezések. Hanem vagyon egy jó kiterjedésű mező, melly Sidó rét név alatt áll. Ez a' falu napnyugotso végével ütköző földrész. Hihető e' földrész elnevezését még azon időből hagyta hátra, mikor a' Czigányok fiai elszedetvén, - telkekre osz­tottak ki: és ez is ollyakáltal népesitetett. Emlékeznek e' czigány lakosokra, kik itt tanyáztak, most is élő emberek. Azok azomban onnét úgy kiolvadtak, hogy már ma, se hire, se neve egynek sincs: csak a' tér neve bizonyitja, hogy valaha Szomajomnak Czigány polgári is voltak, ma pedig egy sincs benne. 5. Erdeje ennek agyagos homok földje bizonyitja, hogy az igen elhanya­golt erdő, valaha szép tölgyöse, cserfás erdőt képezett, a' szálfenyő ültetésnek nagyon kedvező, - jelenkorbeli gondviselés mellett tsak a nyirfa felbokrosulását szaporitja: legelő pedig benne a leghasznosabbnak tapasztaltatik. Barbé József biro Jegyzetté: Beke József Jegyző 253. SZOROSAD Helynevek Szorosad Községből, Somogy Megye Igali járás Jelenleg Szorosad Régente Szoroshad Szántóföldek. 1. Irtási földek 2. Széles dülő Irtás földek Pap dülő, b) uj törés, c) szeglet dülő, d) Román dülő. 3. hosszi dűlő 4. Kender dülő 5. Mohar dülő 3. hosszi dülő,­4. Kender dülő 5. Mohar dülő

Next

/
Oldalképek
Tartalom