Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

5. Szentmiklos népesítetett horvát országból. 6. Nem tudatik.

1395 7. Dűlök: rokaliki düllö rétek itt egy kerekdett domb vagyon melynek csúcsán hajdan kolostor állott, romjai jelenleg is láthatók. Nagykerti szántóföld kissé lejtős, de szép fekvésű. - Szennyesi berek, hajdan mocsár jelenleg legelő és rét, Irtási dülő rét rona fekvésű. - Moriczhely ez puszta

1396 itt az uraságnak majorsági épületei vannak igen szép fekvésű földekkel, - e dűlőben Török hadjárat előtt Mauricinusoknak egy Kolostorjuk volt,

1397 - melly Kolostor a törökök által foglaltatván el és a szomszéd Zala megye határában fekvő Bajcsai leányvárnak külvára volt, - e vártol mocsárikon keresztül mintegy 1000 öl hosszaságu fahid szolgált közlekedésül, mellynek czölömpjei itt ott maiglan is láthatok e várnak jelenleg csak romjai látszanak. - Szaplános erdö és rét, Bükkös fiatal bükfával ültetett erdö, Bük alja fiatal tölgy és bük erdö, itt özek is vagynakSurdi hidi rét az erdö aljában. - Moricz-hely szöllő igen szép hegy láncz, borai jokHosszu sürü, szántó legelő és rétföld. - Hársos igen szép fekvésű és jo földminöségü szántóföld. Nagy mezzö szántóföld. Hosszú sári meletti szántóföld igen szép fekvésű Vadaskert szántóföld, e dűlőben régenten vadaskert volt, mellyben vadak tartattak, jelenleg kaszállonak használtatikZagostyám szántóföld, Körtvélyfai dülö szántóföld, Bunyai dülö szántóföld lejtős fekvéssel. Irtási szántóföld. Hosszú sürü Erdö. - Jankoviti rétek, Bunyai Czurek és Kis bük dülö rétek az erdők közt. - Felső erdö itt özek is vágynak. Szent Györgyvár szőllőhegy e dűlőben hajdan Sanct Georginusoknak

1398 Kolostoruk is volt, melynek romjai láthatók. - Téglaszin dűlő rétek, a Kanizsai patak mentében. Szentmiklosi Község határa általán véve rona és lejtős. Kelt Szentmikloson Augus 21 1864. Szörcsöky Ádám jegyző. 1395 A település nevét templomának védőszentjéről, Szent Miklósról kapta. (Kiss. 2. kötet, 142143.) 1396 1259 és 1276 között említik a Hahót nemzetség birtokaként. (Villa Moruchhel). (Somogy vármegye, 146.) 1397 Sem a Szent Mór által 1618-ban alapított Benedek-rendi kongregációra, a Maurinusokra, sem az 1816-ban alapított Szent Móric és Lázár-rendre, a Mauriciusokra nem vonatkozhat ez itt olvasható megjegyzésre, hiszen egyik sem létezett még a hódoltság előtt, másrészt egyik rend sem volt jelen a helységben. 1398 Szent György lovagrend (Ordo Militaris Sancti Georgi) itteni jelenlétéről nincsenek adataink.