Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Somogy vármegye helynévtára
ni tulajdonosa Lukács nevezetű volt. Szélesüli dülő, szántóföld, az ország út mellett fekszik. Sándorházi dülő, szántóföld. Homoki dülő, szántóföld, a föld vegyületétől nyerte elnevezését. Kerti dülő, szántóföld, beltelkekre dől. Sinkagáti dülő, régi tulajdonosa nevéről. Csaliti dülő, erdős bokros hely egy része, ennek alja rét hol egy kút rom forró kútnak neveztetik. Hársfa dülő, neveztetik még két megye köznek is, egy régi hársfától, melynek mostmár csak a törzsöke van - vehette elnevezését. Nagyrét, szántóföld, előbb luczernás és rét volt. Csombárd községe filiája a Hetes mezővárosbeli Kath. Anyaegyháznak; Templomja nincs, nem is volt, - van azonban egy kis kápolna az urasági kastély alatt, s az uraságok eddig egy-egy barátot tartottak. Költ Szomajomban Sept: 22.1864. Szabó András biró Szabó Ferenc eskütt 56. CSÖKÖLY Helynevek Somogy Megye Csököl Mező Városból 345 1. A megyének kerületnek, Járásnak neve, hova a' helység tartozik?1. Somogy Megye Sopronyi kerület. Baboltsai Járás. 2. A' Községnek hányféle neve él most, mellyik neve bir csak helybeli el terjedéssel, mellyik ismeretes országszerte? 2. A' Községnek egyedül Csököly neve él most. 3. Volt é hajdan e' Községnek más elnevezése?3. A' mostani helynév Csükülnek Íratott hajdan. 4. A' Község mikor emlittetik leg korábban? 4. Állíttatik, hogy a' Veszprémi Püspökségnek Sz. István Apostoli Király által ki adott Donationalis diplomában előfordult a Csükül. - Az azonba bizonyos hogy 130O már mint Község Csükül név alatt létezett, mint a' Veszprémi Püspöki levél tárban fenlevő határozási térkép bizonyítja.346 5. Honnan népesítetett? 5. Csökölben két Család van név szerént Zsebi család kik elődeikről fenn maradt szó hagyomány szerént Zsebeházárol - másik a' Kercz Család - pedig Lengyel Országból - telepednek le - a' többiről mitsem tudnak345 A jegyző kéthasábos, kérdés-válasz formában küldte be jelentését. A szöveget a közlés egységessége miatt az eddigieknek megfelelően közöljük. 346 A település a forrásokban Chekel, Chewkel, Chewkewl neveken szerepelt. Első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben olvasható. (Somogy vármegye, 56.)
