Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

martalékott hordanak össze hatszáz foglyon kivűl, hogy kocsik hiányában ennek nagyobb része vagy a posványba merittetik, vagy pedig megégetnék. Ezt szerencséssen és sietve végre hajtván, nehogy a Balaton jege az a napokban keletkezett enyhe szelek által felolvasztva a vissza vonulást el messe, az épületeket fölgyújtva, téli szállásokra vonultak.1612 Mi történt ezután Koppánnyal nem tudom, az öregek ugy nyilatkoznak hogy utóbb azt a törők ismét vissza foglalta, és Buda vissza foglalásáig birta, azomban ha megfontolom, miszerént a régi erődnek minden nyomai és a török uralomnak egy darab falon kivűl, mely a hajdani fürdő házhoz

1613 tartozott minden egyébb maradványai és emlékei végkép eltűntek, valószínűnek tartom hogy Koppánban a török ezen vesztesége után megszűnt örökre ur lenni, mellőzve tehát a bizonytalant a mi bizonyost mondhatok, fogom röviden leírni. Koppan mezőváros hihetőleg hajdan kiváltságos hely volt, mire látszik mutatni nemcsak a folytonos gyakorlat, melyszerént mostani földes uruknak tizedet kilenczedet adtak ugyan de rendes robotot soha nem szolgáltak, hanem először Széchényi Pal felszentelt veszprémi püspökkel és Sz:Gadhárdi

1614 Apáttal (1687-171 O-ig volt veszprémi pűspők) kötött szerződéslevél is, melyben ezen mezővárosnak tartozásai és szolgálatai rendeztetnek másodszor, Nagy nevű Kanizsai parancsnoktol 1693 Julius 21™ adott pecsétes levél, melyben az mondatik, hogy Koppány csak tizedet makbért és önkénytes szolgálatot tartozik adni, de minden egyébb paraszt munkáktol mentes, egyébiránt kötelessége a vidéken garázdálkodó rablókat üldözni, menyheleiket fölkutatni, az utakat védeni, a kézre keríthető rablókat a nékik kitűzendő várakba vagy a Simontornyai fogságba kisérni, az érkező Kámarális tiszteket lovon és fegyverrel kisérni - e fölött ő Felségének kárával nem szabad a szomszéd helységekből, kiket paraszti munkákboli mentesség ide csalogatni fog, befogadni, hanem csak is a Katona személyeket és az olyanokat, kik ezelőtt is a paraszti munkától mentessek voltak. Harmadszor Fráter Némethi Mihály Koppányi plébánosnak 1700 évben kiállított tanú levele, melyben azt bizonyitja hogy Koppány Mváros Kerecsenyi Lászlót Kapitányul hivta, azt elfogadván a meghívást Bécsbe küldötte ő Felségéhez előbbi ado mentességének vissza szerzése végett kinek is 600 forint kőlcséget biztosit a város, innen magyarázható talán hogy a városnak úrbéri szabályozása jelenleg sem ment foganatba. 1612 A Koppányi csatáról lásd: Takáts Sándor: Bajvívó magyarok Bp., 1979.; 147-148. Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. Bp. 1987. 136.; Magyarország története. 1526-1686. 1. kötet. Bp., 1987. 612. és Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. 3. kötet. Bp., 1935. 219-220. 1613 A településen létezett fürdő a török hódoltság idején, melyet a régészeti emlékek is bizonyítanak. Rómer Flóris is folytatott itt ásatásokat. (Somogy vármegye, 168-169.) 1614 Széchényi Pál (1645-1710) 1687-tól haláláig volt veszprémi püspök, a Szentgotthárdi apáti hivatalt 1676. nov. 21-1677. ápr. 10. között töltötte be. (Pfeiffer, 59.)