Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

jét tárgyalja, - hanem amit irunk, irjuk azt a' régi éltes öregeknek hiv tanúbizonyságuk szerint. b. Hogy a' tanúk régi idejűek voltak mint nemes Gál Mihály 105, Nagy István 85, Légrádi Mihál 75, Tóth Máté 80 éves öreggek, kik állandóan itt laktak 's az itteni sz.ekklésia kebelében éltek. Ezenkivűl istenfélő kegyes férfiak kik hivatalokat is viseltek, szavaikban igaz mondók, és többnyire azoknak tanúi, mellyek tulajdon tapasztalataik alá estek. - A' kihkérdezés alkalmával egyebekkel együtt jelen volt maga nemzetes ns.Gál Imre úr is, e' nemes megyének több évekig esküdtséget viselt személye. c. Ez a' kikérdezés történt 1803* később 1807* évben és ujjabban isKövetkezik most a hely névtörténete.Ha valaki csak annyit tud is e' helyközség felöl, hogy ennek kettős nevezete van, t.i. hogy ez Hatvannak és Kámánynak is neveztetik; - méltán támaszthat illyen kérdést: „Hol vette ez a' helység ezen kettős nevezetét: - Erre az öregek igy felelnek: „Ez a' helység nem itt volt régen helyhezve, a' hol jelenleg fekszik; - hanem azon helyen, mely ma már mint mező, Hatvani pusztának, vagy megfordítva Puszta Hatvannak neveztetik,

561 mely hely nyugotra esik a' községi határban, közel Ágihoz és Czegelédhez. -Ági

562 csak nevéről ismeretes ma itt ügy mint szőlő hegy, mező és erdő - különben a' Török itt laktakor virágzó ref. egyházközség volt. Czegeléd

563 nyugotra esik ma pusztai birtok a' Gróf Festetics ág birtoka - és akkor neveztetett Hatvannak, - A' Töröknek hazánk e' részéből is szerencsésen lett kiverettetése alkalmával, mely mint az öregek emiitik, történt volna 1696* esztendő táján, sokkal több kárt vallhatott ez a' helység, mint a' távolabb fekvők, - mert a' Kecskemétről Kanizsára vezető országút mellett feküdt, melynek nyoma ma is látható; - úgy hogy akik Kecskemétről Kanizsára indultak, azok ezen az úton mentek vásárra, kevesebb vásár esvén akkor, mint ma; - mikor is a' lakosok vagyonukból kipusztíttatván, hajlékaik porrá égettetvén kéntelenítettek ide vonni magokat, aholis ma a' helység fekszik, 's utóbb itten le is telepedtek. Ez a' helyiség azon időben, erős csarit, sűrű bokrokkal benőtt hely volt, és csak a' régi Hatvanban virágozott Kálmán nevű családnak volt benne egy darab kaszáló rétje ott, hol valamit irtogathatott, melyről nevezték a' vidékbeliek: Kálmán szállásnak.

564 Megtelepedvén itt 561 Hatvan a török hódoltság alatt lakott terület volt, magyar lakossággal. Kámánpuszta a XVffl. század elején népesült be többségében magyar lakossággal. Kámánpuszta másnéven Hatvanpuszta a mai Somogyhatvan község belterületéhez tartozik. (Baranya megye földrajzi nevei 1. kötet, 414.) 562 Középkori falu. Első okleveles említése 1369-ből származik. (Csánki, 585.) A falu régen itt az Ági dűlőben lehetett. A török harcokban a település csaknem teljesen megsemmisült. A megmaradt lakosság ekkor húzódott a falu mai helyére. (Baranya megye földrajzi nevei 1. kötet, 414.) 563 Középkori falu. Első okleveles említése 1468-ból származik. A XIX. században puszta. (Csánki, 599.) 564 Az elpusztult faluból elsőként egy Kálmán nevű család telepedett le, innét ered az új település népies elnevezése. (Baranya megye földrajzi nevei 1. kötet, 414.)