Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

41. BOHONYE Helynevek Böhönye községből, Somogy megyéből. melyhez tartoznak Dávod

257 és Terebezd

258 (Fekete sár) népesített puszták - mint Gróf Festetics Ágoston gazdaságai. 1. Megye neve. Somogy. Dunántúli Kerület, Marcali járás - székhely Kaposvár. 2. A községnek egy neve van, Böhönye. 3. A' községnek más elnevezése nem tudatik. 4. A község eredete nem tudható, 1400^ évnél élőbbről.

259 5. Honnan népesítetett, megszállott magyarok levén - 1800

M évben Grf Festetics mint földes ur Cseh országból népesitti - s' ma is 1/4 része cseh 6. Név eredetéről - mit sem tudni.

260 7. A határban levő földekre, rétekre, erdőkre nézve előforduló topographiai nevek: - például. 8. - 1. Felső alsó Öreg hegy - szőllő, vörös boráról nevezetes. 2. Uj hegyek I-VIF* később plántáltattak3. Dana - szőllő hegy - valaha nemes Kisfaludi Közbirtokossági volt. Festetics nő egy dallért

261 kapván - elneveztetett Danának. 4. Terebezdi puszta - benépesített pusztája Festetics Grófnak lapályos helyzeténél fogva Fekete sárnak is neveztetik. Terebezd hihető hajdan nagyobb kiterjedésű falu volt, minthogy jelenleg egy része Tapsonyhoz tartozik - s' ott Templom helye is látható - s' török sántzok - jelenleg szántóföld, rét és erdőből áll. 5. Csöprönd - mély erdő - sok őzzel. 6. Csöprönd mellék - szántóföld. 7. Székely erdőre dülő - szántóföld - s jo erdőföld székes

262 jo minőségitől nyerte. 257 A középkorban falu volt, szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben, első okleveles említése 1366-ban történt. (Somogy vármegye, 50.) 258 A középkorban falu volt, első okleveles említése 1331-ben történt. (Csánki, 651.) 259 Böhönye honfoglalás kori település. A Bő nemzetség birtokai Somogy vármegye északnyugati sarkától egészen Kaposvárig terjedtek, központjaik közül az egyik a mai Böhönye területén volt. Első írásos említése azonban a XVI. század első feléből származik. (Somogy vármegye, 50.) A község jelenlegi címerében a Bő nemzetségre, illetve katonai szerepükre igyekszik utalni a lovas harcos képe. 260 A község nevének eredete bizonytalan. Várkonyi szerint a Bő, Bőny, Buhun személynév ekicsinyitő képzővel ellátott alakjából ered a község neve. (Várkonyi, 46.) 261 Értsd: dalért. A danol, dalol igealakok rokonságban állnak egymással, egymással való váltakozásuk igen gyakori, így érthető a dalért kapott dana elnevezés. (Értelmező szótár. 1. kötet, 965.) 262 Értsd: szikes. A szikes szóval azonos az elsősorban székely földön használt szejkes (székes) alak. (Magyar nyelv szótára 3. kötet, 1330.)