Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

6. vagyis 4. plébános Grubanovics Zsigmond, ki a Nagy Szombati papnöveldéből Koppányi plébánossá igtatatván be, fél év múlva Kaposvárra, onnand Egerszegre onnand Veszprémi Kanonokká végre felállitattvan a Székes Fehérvári püspökség oda N Prépostá neveztetett.

1629 7. és pedig 5. plébános volt Menyhárd Pál ki a nagy Szombati papneveldéből igtatatván be a koppányi plébániába, 20 évi és 11 holnapi működés után meghalván a templomban a korláton kivűl a két mellék oltár kőzött eltemetve szendereg és nyugszik.

1630 8. éspedig 6. plébános volt Csáctinaics János ki a Város lődi

1631 helettességből neveztetvén Koppányi plébánossá,

1632 és ottan Halbax János Kis bári plébános és Kapós kerületi alesperes

1633 által 1773 év maj 16-a beiktattatván, végre sok fáradság után a Német Egresi

1634 fiók egyházba beteghez utazván a lovak által elragadtatott és földhöz sújtatott 33 évi működés után 1805 év November 23-án meghalt és Törökkopánban a torony alatt önkölcségén épitett sirboltban eltemettetett. 9. éspedig 7. plébános volt Thomayer András, aki 1773 év octob: 26-án Veszprémben születvén alsóbb iskoláit ugyanott, a bölcselkedést Pécsett, az egyházi tudományokat Posonyban a főpapnőveldében végezvén 4 év alatt, s Bájzáth József Veszprémi püspök

1635 által tüstént áldásossá szenteltetvén -1797. év octob 12-én

1636 Káplánynak Kaposvárra tétetett, onnand a Bőszénfai nép szavazata által plébánosnak óhajtván, hosszabb gondolkozás után végre magát sajnálatból rá szánván 1799 év april 15-én beigtattatott; és midőn ezen a lovaglás miatt veszélyes plébánia állapotjának modosittásáért folyamodnék 1805 évben Koppányba áttetetik, és ugyanazon év Dmbr 28

1637 plébánossá beis igtattatik. Végre Isten eránti azon buzgalmának esik áldozatául ezen jo lelkész, mert midőn bizonyos zsidót a rom.kat.keresztény hitbeni oktatás végett magánál tartana, az pedig Szili zsidók által megfogatnék vagy jobban mondva elragadtatnék katonának hogy azt megkeresztelhesse Kaposvárra utazand magát meghűtti és bizonyos nyavalát von magára, melyben hosszabb ideig sinlődvén haldoklók szentségének felvéte1629 Grubanovics Zsigmond (1720. Karád - 1801. Székesfehérvár), a teológiát 1741-1751 között tanulta Nagyszombaton. 1751. január. 1-től kijelölt plébános Karádon, mely plébániát Horváth János törökkoppányi plébános kapta meg, Grubanovics pedig Törökkoppányba ment, ahová március 18-án iktatták be. Kaposváron 1751-től volt plébános, Zalaegerszegen 1757. jún. 12-től, Veszprémi kanonok 1763. márc. 15-től, majd 1777-től az újonnan létesített fehérvári székeskáptalan beiktatott nagyprépostja. (Pfeiffer, 108-109.) 1630 Menyhárt Pál 1751-ben került Törökkoppányba plébánosnak, 1772-ben halt meg. (Pfeiffer, 713.) 1631 Pfeifferben Kislőd, itt Városlőd szerepel. 1632 Csacsinovits (Csátsinovits) János 1768-tól volt káplán Kislődön (Veszprém megye), 1773-tól plébános Törökkoppányban, 1805-ben halt meg. (Pfeiffer, 337.) 1633 Halvax János, 1756-tól volt plébános Kisbárapátiban, 1772-től a kaposvári kerület esperese. (Pfeiffer, 475-476.) 1634 A plébánia krónikájában Magyaregres szerepel (ad filialem Magyaregres). (Pfeiffer, 337.) 1635 Bajzáth József (1720-1802) 1777 és 1802 között volt veszprémi püspök. (Pfeiffer, 14.) 1636 Szeptember 8-án. 1637 December 20. (Pfeiffer, 1022.)