Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

7. A dűlők megnevezései, következők, Országúti, Táskányi, Felső irtási, Keleti szűrük

98 alya, Akó völgy, Felső legelő, Régi legelő, Csordás legelő Nyugoti szűrük

99 alya, Futó hegyi, Róka lyukak, Hamusi, Percsi, Percsi rétek, Tönkő Domb, Szarka irtás, Jegesut,

100 - a szőllő hegy Borsó hegynek neveztetik. A község éjszak keleti részén levő dombon házak épitettek ezen rész Tobánnak neveztetik. Határai a községnek keletről Megyeri, - Éjszakról Nyim, nyugotrol Torvaj és Ugaj,

101 Délről Tengődi határok. Bábonytol éjszak nyugotra fekszik Szent Imre puszta 1 /4 ora távolság, Bábonyhoz tartozik, keletkezett 1850

ik évben elnevezését a' tulajdonos Br. Róden Ferencz urnák gyermeke Imre védszentje Szt. Imréről kapta. Bábony 1864 April hó ll

én Varga József jegyző. 16. BAGOLA Helynevek Bagola községből Somogy megyéből. 1. Bagola falu Somogy megye marczali járás Csurgói kerületben. Székhelye Kaposvár. - Bagolya község határa tészen 2855 catast. holdat.

102 2. Bagolya községnek csak egy neve van Bagolya. lakosai magyarok - földes asszonya Gr: Bathány Lajosnő született Grof Zichy Antonia Grófnő. 3. E községnek hajdan más elnevezésérül tudomás nincsen. 4. Nem tudatik.

103 5. Népesítetett Sopron megyéből. 6. Hajdan Bagolyai határban Bago nevü birtokos lakott és e névről vette község e nevet Bagola.

104 98 Értsd: szérűk. 99 Ua. 100 Tengőd felé vezető földesút volt, amelyen a hó és jég nehezen olvadt el. (Somogy megye földrajzi nevei, 202.) 101 Ugaj-puszta a középkorban falu volt, mely 1326-ban Wgol néven említetett. Az Ugali család birtoka volt, akik azt a XIV. század végéig birtokolták. Pusztaként településrész Tabon. (Csánki, 653.) 102 Értsd: kataszteri holdat. 103 A település első okleveles említése 1294-ből származik. (Csánki, 31.) 104 A név eredete bizonytalan, talán szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. (Kiss. 1. kötet, 136.)