Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Torvai községének és határának terjedelmes leirása. Torvai Somogy Megyében Székvárosa Kaposvár Igali Járás. 1732ik évig Torvai puszta név alatt volt ismeretes, 1732ik évben emlittetik leg korábban

1511 mer azon évben szálta meg Ráncsik Pál nevezetű egyén negyed magával Bars megyéből, ekkor kapta Torvaj falu nevet

1512 a bevándorlók Tótok voltak, vallásra nézve Evangelicusok: Gyurgyokai dülő hajdan erdőség melyben gyurgyoka nevezetű madarak voltak nevet onnét nyerte jelenleg szántó föld; Bábonyi dűlő melyen keresztül közel fekvő Bábony

1513 helységben gyalog lehet átt menni nevet onnét nyerte hajdan erdő most szántó föld; Hársfai dűlő mely a még most élő benlévő hársfarol nyerte nevét jelenleg szántó föld; Kánászvölgyi dűlő hol egy jó forrás volt hajdan a kanászok a nyájt itatni oda hajtották nevet onnét nyerte most szántó föld; Kaszás dülő, nevet nyerte a végénél levő rétről most szántó föld; kis kuti dülő a közel fekvő kiskutrol vette nevét most szántó föld Szentegyházi dülő nevezetét vette a közepén fekvő Templomról mert a Cath. Templom nem a faluba hanem kint a földön a faluhoz mint egy VA ora járásra fekszik vette nevét; Hosszú dülo hossuságátol vette nevét; Árkos dülő nevezetét vette a benne lévő mély vizmosta árkokról; Faluvég dül a falunak felső végénei kezdődik nevét attól nyerte; Kutai dülő Kaszálló nevét fekvésétől nyerte. Lullai hegy

1514 ezen neve eredete nem tudatik ujjabbi mérés alkalmával Flora hegynek neveztetett el. (Dátum és aláírás nélkül!) 263. TOPONÁR 1. Somogy megye, Budai Kerület, Központi Járás, székhely Kaposvár a község ide tartozik. 2. Emlékezet ólta Toponár nevet viselt, mely országszerte ezen néven neveztetik, magyar ajkú lakossággal. 3. Más nevet soha nem viselt. 4. Nem tudatik.

1515 5. Somogy, Zala, Nyitra, Trencsén, Baranya megyékből, Soprony, Vas, 1511 A település első okleveles említése 1265-ből származik (Torwoy). (Csánki, 652.) 1512 A település neve puszta személynévi eredetű, a név eredete bizonytalan. (Várkonyi, 44.) 1513 Utólagos betoldás. 1514 Lulla puszta a középkorban falu volt, első említése 1229-ből származik, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt. (Somogy vármegye, 167.) Ma önálló település. 1515 Toponárról csak a török hódoltság után van adatunk. 1703-ban még puszta és Festetics Pál birtoka. 1715-ben már jobbágyfalu. (Somogy vármegye, 167.)