Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Helynevek Stára kösségből, Somogy megyéből. 1. Stára kösség tartozik Somogy megyéhez Gyöngyös melléki Szolgabirói kerülethez a Járás székhelye Szigetvár Dráva menti vidék. 2. A kösségnek kétféle neve él - Viskocz - és Stára helybeli elnevezéssel Stára él és ez ismeretes országszerte. 3. Hajdan a kösség viskócznak neveztetett.

1482 4. A kösség eredetéről mitsem tudhatni.

1483 5. A kösség egyrésze Slavoniabol származott a már benn lakok honnéd telepítéséről kinyomozni semmit sem lehetett - A kösség állítólag a régi időben Stárátol közel eső Szigeten állott, 's hihetőleg akkor neveztetett viskócznak - onnéd azomban a mostani Stára nevű faluban költözködvén a lakosok - és az előbbi falu elenyészett, de hogy ez mikor történt a lakosok nem emlékeznek. - Mire nézve bővebb felvilágosítást a földes Uraság Herczeg Battyány Fülöp ur ő méltósága Bécsi fő irattára nyújthatna. A lakosok Horvátok. 6. A név eredetéről szinte a földes uraság emiitett irattára keresendő meg.1484 7. A Kösség határában lévő topographiai nevek: szántóföldek Bodony

1485 - Kenderes - Bugyák - Dulina - Lapocz - Ternovácz

1486 - Viskoczban. - Rétek: Wiskocz és Maricsa düllőben - Legellők: Attak - Kisvájás Breszliki

1487 - Nagy vájás - Ilimáni - Endesi - Nagy erdei düllökben. erdők: Ilimáni Bresztiki - ut mellék - éget pajta - Hatnyán

1488 - Gáj- és Nagy erdő dűlőkben. Puszta Endes™*

9 - Puszta Nagyerdő

1490 - Liget. Kis tó, Nagy tó nádas - Ó Dráva; mely tavak soha ki nem száradnak. Határos Stára - Zalata - Iványi 1482 Viskóc Drávasztára határában fekvő település volt. (Somogy vármegye, 59.) Ma a település területéhez tartozik. (Baranya megye földrajzi nevei 2. kötet, 831.) 1483 A település első írásos emítése 13224)01 származik (Ztara). (Csánki, 649.) 1484 A Sztára helynév szláv eredetű, a szláv 'régi', 'ó' jelentésű szó átvétele. (Kiss 2. kötet, 391.) 1485 Bodony középkori magyar falu volt, első okleveles említése 1389-ből származik. (Csánki, 475.) A XVIII. századra elnéptelenedett. (Baranya megye földrajzi nevei. 2. kötet, 831.) 1486 Korábban önálló település volt. Ternovác neve kapcsolatba hozható a szerb-horvát trnovac müge, apró erdei növény szóval. (Baranya megye földrajzi nevei 2. kötet, 831.) 1487 Helyesen: Bresztiki. 1488 Hatnyár néven ma Drávaiványi területéhez tartozik. (Baranya megye földrajzi nevei 2. kötet, 800.) 1489 Endesfalva középkori falu volt, első okleveles említése 1408-ból származik. (Csánki, 482.) A XVII. század végére elnéptelenedett és a XIX. század közepén települt újra. Ma Drávasztára község területéhez tartozik. (Baranya megye földrajzi nevei 2. kötet, 833.) 1490 A XIX. század közepén alakult uradami majorság előbb Nagyerdőpuszta, majd Lajostanya néven. (Baranya megye földrajzi nevei 2. kötet, 833-834.)