Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

vajdának adományoztatott. 1514 évben Bakots Tamás

1441 Prímás és Esztergomi Érsek készpénzen megvette 's 1521 végrendeletileg az Esztergomi főkáptalannak hagyományozta bizonyos Egyházi kötelességek tellyesíttése tekintetéből.

1442 A' Török pusztitás alatt sok bajjon ment által, sok elfoglalói voltak, kiktől a' főkáptalan csak pör és készpénz fizetés mellett csak újra visza 1736

ik év körül egész kiterjedésben, mit jelenlegis bir.

1443 5. Honnan való népesíttését senki nem tudja - mind magyarok RC: Refor. és Evangelicus hitvallásuak. 6. Község határában előforduló topográfiai elnevezések. Zsidó házi - kaszáló. Szörnye - kaszáló. Csonka dülő szántó föld. Malom sarka szántó föld. Hoszu toi nyugoti szántó föld. Buktatói - szántó föld.

1444 Kökényesi -legelő. Lapodsarok - legelő.

1445 Borjú járás - Erdő. Lapod - Erdő. Kovátstoi - szántó föld.

1446 Körös kerék - Legelő. Gyöp - Erdö. Kurutz toi - szántó föld.

1447 Temetői - szántó föld. Baráti puszta hajdan falu jelenleg egyrészben szántó föld egyrészben erdö

1448 1441 Bakócz Tamás. 1442 A település a középkorban királynéi birtok volt, erdeiben királyi vadászatokat tartottak. 1295ben III. Endre anyja adományozta Zob falut László comesnek, elismervén ezzel vitézségét. Plébániáját 1333-ban említették először. Ebben az időben Tamás erdélyi vajda volt a birtokosa, akinek utódai valószínűleg felvették a falu nevét, mert a XV. században már Szobi családként szerepelnek az iratokban. Szobi Péter a köznemesség egyik vezére volt az országgyűléseken. Fia, Mihály elzálogosította a birtokot Batthyány Boldizsárnak és Gerebeni Lászlónak, negyedszázaddal később pedig már Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdona volt. Ő is hamar eladta, és az esztergomi káptalan lett a birtokos. (Somogy megye kézikönyve, 806.) 1443 Szobot 1715-ben még Nádasdy Tamás birtokában találjuk, 1726-tól azonban ismét az esztergomi főkáptalan volt a birtokosa. (Somogy vármegye, 147.) 1444 A hagyomány szerint itt erdő volt egykor, a helyén keletkezett irtásföldet forgatni, buktatni kellett. (Somogy megye földrajzi nevei, 673.) 1445 Lapos hely, sarkos terület. (Somogy megye földrajzi nevei, 673.) 1446 Kovács nevű tulajdonosáról kapta a nevét. (Somogy megye földrajzi nevei, 674.) 1447 Tulajdonosának nevéről. (Somogy megye földrajzi nevei, 674.) 1448 Nagybaráti pusztának a 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt, további sorsa azonos Kisbaráti pusztáéval. 1835-ben mindkét puszta az esztergomi főkáptalané volt. (Somogy vármegye, 147.)