Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

6. Nevének eredete ismeretlen.

1261 7. „Nagyhegy" ezelőtt 30 évvel szántóföldből szöllővé alakitatott. Kishegy vagy Szt Iván, Kis szöllőföld, itt terül el a Szt Iváni dülő, hajdan itt hason nevü falu volt. Kutricza dülő, a bajomi ut mellett éjszakra szántó. Doktorsáncz, azon út mellett délről, az urasági orvos használatára felárkolva. Pusztái nincsenek, mert a közeli SztKirály puszta

1262 hol hajdan templáriusok, nép nyelvén vörös barátok

1263 temploma s kolostora állott, már Sörnyéhez

1264 tartozik .Malma egészen Vrácsik alatt van Sárdi malom név alatt, egy névtelen patak mellett, mely éjszaknak a Balatonba folyik, a malom mellett közel egy nagy méhes van sürü fákkal körülvéve, mely innét malomsürünek neveztetik. Téglaházi sarok név alatt van a Bajomi ut mellett délről egy régi téglavető, hol egy patak eredvén szinte a nevezett malomhoz a „téglaházi berken" keresztül folydogál. Falualatti patak, a korcsma kertnél ered, s csak hamar előbbivel egyesül. Régi temető forrása, itt van a metszési árok, melly mellett a „Metszés" nevü berek terül el, melly kaszálóul szolgál. Szanyi berek, mellynek szélén még most is élő öreg Szanyi Mihály egykor birkás lakott. Bereknek egyszerűen hivatik az éjszaknak a „Nagy hegyen" innen elnyúló kaszáló. Erdők A.) Nagy Gyóta, vágásokra osztva cser - tölgy, nyir és nyárfával, Somssich Miklós ur tulajdona, s egyike a megye legrendesebb mivelés alatt álló erdeinek, s keletről Csoknyával délről Szomajommal lévén határos nagy területet foglal el. B.) Kis Gyóta a bajomi ut mellett délről, hajdan a mostani házak helyét egészen beboritá, de most csekély kiterjedésű cseres. C.) Kis Nyires, 5-6 holdnyi nyirfás legelő. Ujmajornak neveztetik azon major, melly az uraság által 21. év előtt lett építetve, fekszik a község déli részén a temető mellett. Kutak a.) Alsókút, esik délről, a marhajárásnak igen jó vizet de szűken szolgáltat, b.) Kis Gyóta kut a hasonnevű erdő mellett bő s kitűnő vizű. A polgár mező a mivelési szakaszok szerint felső, közép és alsó mezőnek neveztetik. 1261 A település neve a sár közszóból származik -d helynévképzővel. Sáros, ragadós földet jelent. (Várkonyi, 16.) 1262 A középkorban falu volt, melynek első okleveles említése 1371-ből származik. (Csánki, 644.) Nincsenek adataink a templomosok jelenlétére. 1263 A „vörös barátok" elnevezéssel valóban a templomosokat jelölték. Vö. Bize, Kaposhomok, Pogányszentpéter. 1264 Sörnye első okleveles említése 1263-ból származik (Suernye). (Csánki, 641.)