Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

6. Sem hagyományokból, sem irott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről vagy értelméről semmit sem tudhatni.

1226 7. A község határában előforduló topographiai elnevezések: 1. Lugai dülő, melyet az akkor szláv nyelvű nép, minthogy erdő volt, arról nevezte el. 2. Badacsonyi dülő, Szomjas dombi dülő, mely előbb Lábos erdő név alatt volt ismeretes, most azonban szőllővel van beültetve s az egyik Badacsonyi hegyről nyerte elnevezését; a másik sovány hegyhát levén kevés bortermésre nyújtott reményt, innét származott Szomjasdombi elnevezése. - 3. Szt. Páli dülő, ez most ős erdő, hihetőleg a Berényi határhoz kapcsolt s közvetlenül szomszédságában levő Pálipusztáról, mely az ős időben falu lehetett, most annak romjai láthatók, vette elnevezését. 4. Török irtás dülő, a nép hagyománya szerint e helyen a törökök telepet képeztek s onnét lett elűzésekkor nagy vereséget szenvedtek, onnét vette elnevezését. 5. Hosszuuti dülő, most ős erdő s ezen dűlőben egy régi földsánc keletről nyugotnak mintegy 60 hosszában s mintegy 30 szélességben létezik, mely azt gyanittatja, hogy e helyen valamely tábor védhelye volt, s ezt tanusitja az is, hogy ezen sánctól éjszaknak mintegy 60-70 távolságra egy futó árok látható mintegy 120 hosszában. Elnevezésének eredetéről mit sem tudhatni. 6. Gátai dülő, hihetőleg a most is még látható s a régi időből megmaradott vizgátak (töltésekről) vette elnevezését; most azonban kaszáló. A hely fekvése azt gyanittatja, hogy hajdan e helyen vizimalmok lehettek, mert nem messzi távolban több csörgedező forrásokból, mely az idő óta forrásaikat gyériték, egy patakocska foly most is a dűlőn keresztül. 7. Gáspári dülő, ennek elnevezési eredetéről mit sem tudhatni. Reiner (Dátum nélkül!) TPÍTV7Ő 217. SARKAD Sarkad község fekszik Somogy megyében, Marcali járás szolgabiróságában;szomszéd községek: Keletről Alsók, délről Perdóczi puszta;

1227 nyugotrol felső Gyékényes. A lakosok általlyában mind magyarok; a község távolsága a katonai határőrséghez (:Gólához:) 3/4 óra, a Dráva folyóhoz 1 óra. A község más nevén nem ismeretes. A község keletkezte 1686 év után keletkezhetett, mert annak előtte a lakosok az úgy nevezett „pusztai" helyen, mely jelenleg szántóföld, laktak él1226 A magyar régi Sam személynév -d képzős származékából keletkezett a település neve. A Sam személynév a Sámuel becéző alakja. (Kiss. 2. kötet, 444.) 1227 Jelenleg Berzence területén található. (Somogy megye földrajzi nevei, 643.)