Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Nyim helység keletről Som község és Pösszei pusztával

1087 határos - délről Megyer, nyugotrol Sznt. Lászlói pusztát

1088 és Éjszakról Ságvári helységekkel. Kelt Nyim Április 20* 1864. felvette* Király Sándor 185. NIKLA Niklai Község Nikla, Somogy megye, - Kaposi járás, Puszta Kovácsi Szolgabiroi hivatalához tartozandó.A községnek egyedül Nikla ismeretes neve vanA' lakosság magyar ajkú 110. lélekből ál 80. izraelita a' többi R:Cath: és Evang: egy RCath: és egy Zsidó Templom, - f. Uri lak.1089 A községnek nem volt hajdan más elnevezéseA község 1700. előtt emiétetik.

1090 A község saját megyéjéből népesitetett. A község Közbirtokosság és Polgárságból ál. A községhez tartozik ugy nevezett Béka vári major, alszélről 2/4 ora Miklától gazdasági épületekkel.Homoki major 1/4 óra keletnek Niklától egy Uri lak és gazdasági épületekkel, - Nagy Bajomtól Faisz Libitzkozmán keresztül folyó patak, ki szinte Niklán keresztül foly, rajta egy malom 's ugy a' Balatonba ereszkedik. - Berzsenyi Daniel költőnek nagyszerű emlékszobra a' temetőbe, a' falutól keletre 1861-benfelálitva.1091 7Mezzeje nagyobb része homokos jó rozs termő, - rétje jo, - erdeje kevés, - a' leghomokossab része keletről szöllövel elütetve, - a' határ rónaNikla April 10* 864. Szakátsy János jegyző 1087 Pösze-puszta egy része eredetileg somogyi várföld volt, melyet IV. László 1276-ban Berencsi András mesternek adományozott. (Somogy vármegye, 33.) Ma Ádánd területéhez tartozik. (Somogy megye földrajzi nevei, 157.) 1088 Szent László puszta középkori falu. A településen állt egy Szent László tiszteletére emelt monostor, melyről először 1302-ből van adatunk. (Somogy vármegye, 138.) Ma Ságvár területéhez tartozik. (Somogy vármegye, 167.) 1089 Főúri. 1090 A település neve a középkorban és a török hódoltság alatt is Mikla volt. Első említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékből származik. (Somogy vármegye, 122.) 1091 A Berzsenyi családnak, illetve felmenőinek már a XVIII. századtól voltak a településen birtokaik. Berzsenyi Dániel, hazánk egyik legnagyobb költője 1806-tól kezdve egészen az 1836ban bekövetkezett haláláig élt Niklán, a településen eltöltött évei alapján nevezték a „Niklai remetének". Emlékét ma múzeum őrzi a településen, amely az irodalomkedvelő közönségnek „zarándokhelyévé" vált. A település jelenlegi címerének felső vörös mezejében egy arany babérkoszorú által keretezett, lebegtetett arany lant utal a költőre.