Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Különben adolajstroma ezen elpusztult helységnek a Kaposi megyei levéltárban találtatik. Ettől keletre a homokbuczkás polgári legelőn s 3 nyomatú polg.

994 telkeken keresztül fekszik. h. Balaskó puszta Gf. Festetits hg. birtoka, - Jákó helységgel határos, melly is pusztává az 1847-i tagozat alkalmával alakittatott, nevének eredete nem tudatik. Ettől éjszak s keletre terül el i. Lók p. hajdan nagyobbszerű község, mellyben RC. plébánia is volt, és a templom romjainak helyén jelenleg T. Bezerédj Bold, ur nyomán ültetett szöllöhegye áll, elpusztult a török hadjárat alatt, a midőn ezen helység is Koroknyai Mihály birtokában állt.

995 Most T. Sárközy Gothárdné, Somssich, Bezerédj és Gosztonyi családok naponként gyarapuló tanyaféle épületeivel gazdagodik, átköltözött régi lakóiról már volt emlités. Ettől éjszakra esik k. „Koroknya" a' régi neve szerint Korothna puszta, hajdan jelentékeny erősség,

996 mellynek a töröktől lett visszavételét az ostromló Landenberg es. tábornok

997 halálával együtt leirja Istvánffy Magy.org. története.

998 Régi sánczai most is láthatók. Ugyan Koroknya helységről említés tétetik a Corp. Juris 449. és 451 lapjain,

999 hol törvény szerint a lakosok mint előbb a törököknek és magyarnak egyaránt adózni kötelesek féltartozásra szállitatnak. Lásd 1855. VII. tv.cz.

1000 jegyzet alatt. Érdekes volna T. Szerkesztő úrra nézve, ha azon eredetiben máig f önálló levelet; mellyben Koroknyai Mihály mint Koroknya várának és 17.

1001 helységnek ura a török ellen hadba induló jószágainak gondviselését a Keszthelyi vajdára bizza, melly levél helyén Ngos

1002 Gothárd Istvánné levéltárában létez sajátjává tenné a' magy. tudós társaság levéltárának mint becses régiséget megszerezné. Mellesleg legyen megemlítve, hogy Koroknyai Mihálynak a 17. században két leány gyermeke Katalin férjezett Topos Györgyné és Zsuzsanna férj. Zili Dánielné maradván ezek után oszlott szét a nagy vagyon, egy részről Kovács, Antal, Csányi, Szt.miklósi, Paizs, Dóczi és Farkas, Márffy, Barcza, 994 Kihúzva: földeken. 995 Lók település szerepelt már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben. (Somogy vármegye, 116.) 996 Korotna (Korokna) első okleveles említése 1346-ból származik (Karathna). Ma puszta Koroknya néven. 1510-ben a Korotnaiaknak váruk is állt itt. (Csánki, 621.) 997 Utólagos betoldás: cs. tábornok. 998 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. 999 1556. I. törvénycikkhez írt jegyzetben olvasható (... et Korothnam expeditione) Corpus Juris Hungarici. 1. kötet. Buda, 1822. Ez a jegyzet már nem szerepel a Magyar Törvénytár 15261608. kötetében. (Bp., 1899.) 1000 Törvénycikk. 1001 Ti. századi. 1002 Nagyságos.