Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Konyi helység Somogy megyében, 's a tolna megyei konyi-tól meg különböztetve legyen, az elé tőszomszédos Ötvös helységtől veszi elönevét, - neveztetvén Ötvös Konyinak. Kerület most nincs, - elébb Sopronyi kerület volt Bakk

842 idejében. - Járás Somogyban BabolcsaiA' helység régi, sem keletkezte sem népesitése kezdete a' mostaniak előtt nem ismeretes. - és igy a' régiségben el enyészik; de hogy régi lehet az egyházi adatokból nyilvános, mert itt kétszáz évig a' reformált egyház életére föl lehet menni, 's mig Csurgón

843 nem alakult egész Csáktornyáig - melly ide 8 állomás - terjedt a lelkészség.—

844 Maloin van kettő, Bűkút amelly most csere utján a' helységé, - másik Hampo Malom, minthogy Hampo nevü polgáré volt. - Szöllő van kettő Öreg és Uj liangyás. Erdő fölső és also Bogát. - Borosér újjabban Nyiresi erdő, melly jelenben közlegelöDűlők: Bűkúti dűlő melly a' malomra dűl; - Mátésűrű,

845 Kanyartoi dülö, most Csikós to mert a' pap csikaja bele fúladt. Nyiresi dülö, uj hegyi dülö,öreg hegyi dülö mind egyik a'szöllössöktöl vette nevét - Hegy allai dőlő, Cságszegi Nyárkási, Vas szaros, hol hajdan a' helység volt mikor a' helység tüztül 1750 körül meg égett. Két árok közi rét, Malom sűrűi rét, Hampó rét, Puszta malmi rét. - Hegy háta, melynek egy része t.i. a' dombja kenderföldnek, a' völgye rétnek volt ki adva az urbériségben. Vörös malmi rét eleiétől rétek Grof Festetics Ágoston és Nagy Márton közt az Ötvösi határban(Dátum és aláírás nélkül!) 143. KUTAS Kutas község Fekszik Somogy Megyébe Babolcsai Járásba Kutas régi hely, mert a négyszerte népesebb Nagy Bajom is, még 1770

l2£ü ennek csak filiaja volt, 's azok is ide jártak templomba, való szinü hogy a megye Székhelyére Kaposvárba utazók a Drávai vonaltol a Kanizsa felé menő 842 A Bach-korszakban. 843 Kihúzva: Ekkla. 844 A település első írásos említése említése 1493-ból származik, mikor a vránai perjelség birtoka volt. (Somogy vármegye, 98.) A település neve valószínűleg a szláv eredetű, magyar ló jelentésű kony közszóból származik. (Várkonyi, 19.) 845 A hagyomány szerint Török Bálint bírta ezt a határrészt. (Somogy megye földrajzi nevei, 678.)