Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Parrag Szőllő. Dombos, völgyes szántó föld. Paputtya.

826 Oldalos viz mosásos szántó föld. Diósvölgy. Meredek hegyes szántó föld. Perzsevölgy. mély gödrös szántó föld. Kenderalya egyenes Rét. Kerék, lapályos Rét. Farkas, ingoványos Rét. Gyugyi puszta, valaha Falu lehetett, mert romjai még most is láthatók, de semmi esméretség rola nints, vagyon benne, egy kis tekervényes forrás.

827 Szijj bokor. Oldalas szántó föld. Mezző allya. hegyes völgyes szántó földek. Öregszilfa, egyenes szántóföld. Földvár Puszta. A' Balaton mellett nagy dombon fekszik - régenten vár volt, földhányással körül keritve. azért Földvárnak is neveztetik, Sánczai még most is láthatók: gödrös,

828 és hegyes, völgyes szántó földjei vágynak. Kelt Köröshegyen Martius 29

én 864. 140. KÖTCSE Helynevek Somogy Megye Köttse községből. 1. Köttse község fekszik Somogy Megye Igali Járásának éjszaki részén közel Balaton tavához, szép regényes helyen, melly Községnek egy része egyenes, 's mivelésre nézvést rét, a' többi részei hegyes völgyes. 2. A községnek ember emlékezett óta mindég a' mai néven esmeretes, hir szerint azonban ezen Község hajdanában Köttség nevezetűnek álitatik lenni - arol azomban semmi Írásbeli sem más hagyományai a' község nem bir. 3. Köttse község melly et jelenleg nagyobb részben Közbirtokosság bir, 1730^ évben Hatodik Károly Császártol kiadott patens mellett magyar ajkú nép faj szállá meg, hihető mint pusztát a' legközelebbi benépesített helységből, az első megszálók neveiből néhányat emiitünk, úgymint Böröcz Pál, Bercsik Ignácz, Igali Mihály, Molnár Ferenc és Gulás Pál s.t.b. később Német ajkú de 826 A hagyomány szerint egy pap élt itt, és naponta erre sétált. (Somogy megye földrajzi nevei, 171.) 827 A középkorban falu volt, első okleveles említése 1229-ből származik (Gyogu), ekkor a fehérvári káptalan birtoka volt. Az 1536. évi adólajstromban Kisgyúgyként (Kys gywg) szerepelt, ekkor részben a fehérvári káptalané, részben az óbudai apácáké volt. (Csánki, 610.) 828 A mai Balatonföldvár területén. Csutora jegyző