Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

3. Hajdan a' községnek, hogy más elnevezése lett volna, nem tudatik. Egy, a' volt földesúri család levéltárában létező okirat tanúsítása szerint 1643

ik évben, megszaggatva iratot, így: Kis=Asszond4. Legkorábban említtetik a' Vasvári káptalanak (:Capitulum Ecclesiae Castriferrei:) 1643

ik évben, Vízkereszt előtti legközelebbi Szombaton (:Sabbatho proximo ante festum Epiphaniarum Domini:) költ bizonyítványában, melyszerint Botthyáni Kristóf, édes testvérje Botthyáni Kata, néhai Rábadoroszlói Rumi György özvegyének Eötvös, Aszaló, Csákány, Sárái Kereseti, Simonfalva, Fenék és Gombás nevű birtokaival egyetembe Kis=Asszondot is, 200 magyarforintért elzálogosítja, 's ezen elzálogosítást a' fentebbi Káptalan előtt bevallja.793 5. Benépesítése valószinüleg 1739. évben történt; mert Kovács István Somogy megye főszolgabírójának 1739

ik évi május 7^" költ birói bizonyítványa szerint, Kisasszondnak akkori két földes ura (Kenesey és Sárközy) a' birtokon megosztozván, ugyanakkor a' jobbágyi telkeket meghatározták, és egymás között megosztották, úgy hogy mindeniknek 14 2/4 jobbágy telek jutott. És igy 1739

l2£n Kisasszondon volt 29 jobbágy telek. - 1743^ fogva 1747^ Jutából, Gigéből, Csoknyábol, Péterhidáról, Visontáról és Szomajomból sőt még a' távol Horvát országból is jöttek telepedők, névszerint Karácson Kovács István, Kónyi Márton, Bojtor Mihály, Tóth Mihály, Dakos János, Hajnal János, Hunyadi Péter, Farkas Márton, Kovács János, Horváth Mátyás, Sós Andrásné, Bók György, János és Mihály, - Kis János régi (:az okiratban: örökös:) lakos lévén. - Hogy pedig 1739. előtt puszta (.•praedium:) volt, kitetszik egy, Tallián József, és Sárközy János közt 1731. Április 2QJ<án kőit eredeti egyességből, mellyben világosan mint praedium említtetik .6. Nevének eredetét, még hagyomány útján sem lehet kinyomozni. Talán valaha valamely apácza-kolostor birtoka volt; vagy valamelly úri kisasszony osztályrésze. Annyi bizonyos, hogy a' régi templom fekvése, mellynek hogy falai még 1739^ fennálltak, az 5^ pont alatt érintett birói bizonyítványból kitetszik, arra mutat, hogy a' török beütése előtt, a' templom alatt fekvő menedékes völgyben, helység létezett, 's igen hihető hogy a' törökök által pusztíttatott el.794 7. A' község határában előforduló topographiai nevezetek: a. Vaskelő b. Banyahalála c. Koldus imádság d. farkas irtás részint dűlők, részint a' határnak bizonyos pontját jelölik, Nevüket mi módon nyerték, még hagyomány után sem tudhatóe. Szentegyházi mezőnevű dülő a' régi templom körül fekszik délfelé. 793 A település első okleveles említése 1324-ből származik (Poss. Kusazwnd). (Csánki, 621.) 794 A falut Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. A régi falunév: Kisasszonyfalva (Kysazsonfolua). Ebből alakult -d kicsinyítő- és helynév képzővel a mai alak. (Várkonyi, 52.)