Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

szinte Szennai berek, nyugatról a' Szt Benedeki viz, és berek ővedzette a' egyenes és délre lejtő lapot mellyen Újlak áll egyedül a' Tokai úgy nevezett Apácza Kolostor felé lehete szárazon meg közelétteni, emlékezetes, hogy a török Sulimán alatt Szigetvár ostromakor éppen az okból Kapós vagy akkori 7 Kapujáról nevezett Kaposvárt bevévén, Baboltsát, Koppányt, 's több erős várakat elfoglalt, de Újlakot melly az időbe már csak/a erőség volt érintetlen hagyva a török, midőn Újlakot Ulászló leromboltatá Újlaki, kintseit Hedrahelyre a' Hederváriak várába dugta, hói a' vár kútból 1814. de 1828-ba is ástak ki harangot, szenteket érczből néhányon e' belül C.U. de U. találtának, a' Későbbi vár tűzvész úttal pusztult el Újlakon, mit a' Sánczokba heverő szény bizonyitt, - Később Kecskéd család még is Igmándi Pongrácz,

731 's jelenbe Grof Somsich Jósef birja,

732 meg jegyzendő hogy Újlak falu először a' Kapós vizén túl mint Urasági lak, a' régi vár romjain, mint helység a' hegy oldalába épült - - lakják magyarok 300 népségből áll részint hel: hitvallásuak, részint Rcatholikusok a' Szent Benedeki egyházhoz tartoznak. Kapós Újlak Juni 27-k 1864 Steffanics Endre Jegyző 118. KAPOSVÁR Az adatgyűjtés következendő felelet pontokra terjed. 1. Somogy Megye Sopronyi Kerület, Kaposvári Központi járás, Kaposvár Székhelyhez2. Két neve van, Kapós és Kaposvár, - Kapós nevét az alatta folyó Kaposvizétöl, vette, 's miután egykor a' Városnyugoti részén vár volt melynek most is látható romjai vágynak, vette nevét Kaposvár3. pont. Mind ekkor ezen a' névenneveztetett4. Pontra nézve Csorba, Somogyi féle Statisztica megtekintendő. - Legelőbb emlitetik a' 15. század közepe táján 1458 körül Bomfin

733 történetiró Kaposvár név alatt emliti, a' midőn sántzokkal övedzett csekély erőditvény volt.

734 731 Az 1715-ben készült összeíráskor az Igmándy család volt a birtokos. (Somogy vármegye, 88.) 732 A Somssich család 1824-től volt a település birtokosa. (Somogy vármegye, 88.) 733 Bonfini. 734 A Monoszló-nembeliek a XII. század közepe előtt kapták adományul azt a királyi és királynéi birtokot, amely egyebek mellett Kaposvár területét ölelte fel a hozzá tartozó zselici erdőkkel együtt. Első ismert birtokosa Fulbert fia Gergely volt. Miután gyermeke nem született, az örökség egyik rokonára, Makariás ispánra szállt, aki 1192-ben részletes oklevélben erősíttette meg III. Béla királlyal uradalmát, melynek kezdetben nem volt kialakult neve sem. 1192-ben és 1270-ben Márk (Mart, Mark), 1230-ban és 1237-ben Amak (Hamac, Amac) néven említik. 1228 tájától merült fel a Ropoly név, és a XV. századtól az Újvár (Ropolyújvár, illetve Kaposújvár) megnevezés terjedt el. E névcserék a birtokközpont súlypontjának áttolódásából fakadtak. (Kaposvár, 2000, 67-68.)