Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

6. A' hely névre nézve sem szó, sem köztudomás, sem irott vagy nyomtatott emlékekből a' név eredetéről semmit sem tudhatni. 7. E' terjedelmes, s nem kevés időt 's munkát igénylő pontra - hijányozván a' különféle adatok, eszközök is: jelenleg felvilágositás nem adhatóHosszufalu 1864. év Április 7. Rigó Antal jegyző Kulcsár István biró Fodor József esküdt 103. IGAL Igal helységből, Somogy megyéből 1. Somogy megye Sopronyi (:dunántuli:) kerület Igali járás Budai kormány szék. 2. Igal más néven nem ismeretes. 3. Nemvolt soha mai neve 's nem Íratott soha máskép. 4. Egy ezer kétszáz év előtt már fent ált Igal, és az óta mindi igy ismeretes.

615 5. Mint visza emlékeznek az idősb községi tagok Igal népesitetet a Rácz pusztítás után a Méltóságos Battyány uraság többi uradalmaiból, de a nép mint magyar nyelven beszélt 's beszél jelenleg is6. A Plébániába találtató irott emlékekből lehet tudni hogy igáiba 1200zadik évbe 's az előtt apáczák is voltak.

616 - és a község akkoris igy neveztetett.

617 7. A Község határában elö forduló helynevek: p. o. Somos dülö: neve eredet Somos nevü rácz birtokosától, fekvése egyenes, a laposabb fele kaszálló jelenleg is, - 's benne egy kis ér is van mely még eddig soha kinemszáradt. A községtől délnek fekszik. - Kerület dülö meglehetős egyenes fekvésű. Szili erdő dülö nevét vette a közelébe volt Szil község erdejétől mely jelenben már szántó föld szinte fekvése egyenes. Kálla dülö: Szil község határi mellett egyenes fekvésű a határt egy kis víz ér választja egymástol. Sigei dülö: egyenes fekvésű. Darab erdő dülö egyenes fekvésű - Farkas Szó dülö egy része teknyö idomú, másik egyenes, igen nagy berek volt 's farkasok tanyája. Perkáti völgyes fekvésű rét a községtől nyári kelet felé fekszik. Mirág. erdő neve eredett mirág nevü rácz birtokosától, - fekvése egyenes a községtől keletfelé. 615 Igal neve először a III. Béla királytól a székesfehérvári johanniták részére 1193-ban kiállított megerősítő okievében fordul elő. (Somogy vármegye, 78.) 616 Igalt 1272-1280-ban Mois nádor a nyúlszigeti apácáknak adományozta, akik az egész középkoron át birtokolták a települést. (Somogy vármegye, 78.) A nyúlszigeti apácák elnevezés a margitszigeti domonkos apácakolostort jelöli. 617 A település nevének eredete, török vagy német személynevekre vezethető vissza. (Várkonyi, 37.)