Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

95. HEDREHELY Helynév., Somogy megye - Hedrahely községéről. 1. Hedrahely község Somogy megye, Babolcsai Járásához tartozik, az ugy nevezett Zseliczség szélénn fekszik2. A községnek tsak egy neve van, a Hedrahely nevezetre, emlékezik a lakosság leg öregebb egyéne is: a nyelv magyar, valamint a nemzetiség is kizárólag egyedül magyar3. Régibb traditiok

594 folytán a' nép nyelvén emlegettetik, hogy e' község Hédervár név alatt volt esmerefes, mellyben Kont István a' Zsigmond király idejében lefejeztetett fő Úr volt a' földbirtokos a melly időről a község határában lévő vár omladékok, és egyesek által ezenn omladékokban kiásott több apróbb tárgyak a régibb időkről emlegettetnek.595 4. A község kezdetéről bizonyossat nem tudhatni, 300. évekig visza emlékeznek, az öregebbek őseink elbeszéllése folytán.

596 5. Hogy honnan népesittetett: azt bizonyossan nem tudhatni, több család van, ki a szomszéd községekből házosság vagy birtokvétel utján költözött ide, de mind magyar ajku6. Az ős időkből, semmi nemű irat, melly a község eredetéről felvilágositást adhatna, nem találtatik.597 7. A Község határában érdekes topográfiai helyek nintsenek, nagyszerű motsároknádasok, már ki szárittattak, és mint kaszálló rétekhasználtatnakEgy dülő, melly Szentegyház gödre

598 név alatt esmeretes jelenleg is romladékokkal tellyes - vannak öregek, kik e dűlőben a falakra is emlékeznek, mellyek jelenben már szétomlottak, e' dülő melly a községen alul, délfelől a Patosfai és Ladi határ szélekig húzódik, miként a' község kebelében lévő vár romladék, és máig is látható több jelek eléggé tanúsítják, hogy a régibb időkben nagyszerű erődök lehettek és hosszas ostrom után lehettek bevehetök, de hogy 4<ük B

e

}

a király idejében a tatár futáskor, vagy későbben a Török uralom idejében rontattak le, azt bizonyossan nem tudatik a nép nyelvén inkább emlegettetik, hogy a Török uralom idejében pusztult el. Kelt Hedrahelyen Sept: 13.1864. Mozsonyi Sándor Jegyző 594 Tradíciók: hagyományok. 595 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond király uralmával elégedetlen urak, és innen intéztek kiáltványt az ország lakosságához. Ezt az eseményt jelzi a település jelenlegi címerében a pajzs tetején lévő királyi korona. 596 A település első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékből származik. (Somogy megye kézikönyve, 594.) 597 Az elsődleges Hedruh, Hedreh névváltozat a Hédervár helynév előtagjaként szereplő személynévnek Hedruh, Hedreh változatával azonos. (Kiss. 1. kötet, 577.) 598 A határ azon részét nevezik Szentegyház gödrének, ahol egykor az ősi templom állott. (Somogy vármegye, 75.)