Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Eszterházy Pál Birtoka jó szántó földekkel és erdőkkel

517 13. Nagy Sára - szinte sáros berkes voltáról - 14. Csaternás kut - az itt levő jó kutrol. 15 felső Gigei Szőllőhegy jó bort termő 16 Szöcse 17. Alsó hegy szinte szöllő 18. Feneketlen az itt levő posványos Tóról. 19. Baka Tó Sára és Cserhát - Baka Családtol veszi. - 20. Eresztvény. 21 Község Retje - 22. Zónát és Kis Telek - 23. Csökli uton alol - 24. Csap erdő és fejes Gáta 25 Réfszoma 26 Csökli uton fellyül 27 Kert allyai Rét(Dátum és aláírás nélkül!) 84. GÖRGETEG Somogy megye, Görgeteg helység ezen néven ismeretes országszerte. A helységnek más el nevezése - ismertető tudása szerint - nem volt. Gurgute szótól veszi eredetét Csorba Úr Somogy megye ismertetése szerint.

518 Nép monda az eredet felöl nincs.519 Tavai: Kis halastó, Nagy halastó, Kánya tó, Pecsenyéstó, Kígyós tó, sürüs bozótos hely,-Bárkástó,

520 Vöröshegyi tó, JakabtóA düllők : (többnyire ezen tavaktól neveztetnek el:) Köblös vagy Lecze, Kishalastói, Nagyhalastói, Kányatói, Hidegkúti, Pecsenyéstói, Tamások,

521 Szőlőre dülő, Bárkástói, Vöröshegyi, Devecseri, Jakabtói, Temetői, a temető mellett, - Nagy megyeri, Szélső, Mihálykutai, Kohány aljai, Leczehegyi, Bolhástói,

522 Betelek, midőn az uri 's úrbéri birtokok elkülönittettek lévén a most már ugy szólva volt Jobbágyság az Uraságokat adnának valamelyes pót földet jobbágyi birtokaikhoz, a düllőt mely apró darabokból pót földekből áll adván az Uraság a Jobbágyság kérelme vele betelvén lehetett a neve a birtoknak betelek, Takota e szótol eredhet tag-óta óta, mert a düllőnek birtokában az Uraság az ólta van mióta a mérés megtörtént tagosítás ólta, - Pipa gyújtói,

523 - Nagy János Költőnk megénekelte.

524 517 1726-tól az Esterházy-hitbizomány része. (Somogy vármegye, 69.) 518 Csorba, 159. 519 A település neve köznévként ma is ismeretes. Hajdani jelentése is ugyanez volt: hordalék. Valószínű, hogy a Dráva kiöntései e területig értek, hozott hordalékaival gazdagította a település határát. (Várkonyi, 11.) 1193-ban III. Béla - a székesfehérvári keresztesek javait megerősítő - levele adott hírt először a faluról. (Somogy megye kézikönyve, 584.) 520 A hagyomány szerint az egykori tóban, majd árokban „bárka" nevű vízinövény termett. (Somogy megye földrajzi nevei, 738.) 521 A hagyomány szerint egykor Tamás nevű embereké volt a terület. (Somogy megye földrajzi nevei, 739.) 522 A hagyomány szerint egykor tó volt, és kendert áztattak benne. (Somogy megye földrajzi nevei, 736.) 523 A hagyomány szerint egykor egy betyárcsárda állt itt, és ide járt Patkó Pista a társaival. (Somogy megye födrajzi nevei, 737.) 524 Valószínűleg a Nagy Jani néven ismert egykori gazdatisztről, majd költőről van szó, aki 1897ben halt meg Osztopánban. Munkája: Zala-somogyi népnévtár. Ez a négykötetes mű Nagykanizsán jelent meg 1863-1866 között. (Szinnyei. 9. kötet, 640.)