Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

2. Honnan nyerte elneveztetését bizonytalan, talán nem csalódunk ha valami Római Coloniát gyanítunk benne Segastum, Sebasta,

425 's több illy elnevezések léteztek a' Rómaiaknál, kik e' vidéket lakták. Innen csinyálhattak a' nagy ősök Següsdöt, Segesd vagy Segösdöt 426 A' harczoló Rómaik előtt ezen hely hajdan el nem kerülhette a' figyelmet, - még vehető észre egy halom emelkedése délről északra, mely miután legmagasabb pontját elérte, három ágra oszlik és meredek dombban végződve elvész. Hajdan nagy mocsár kerítette a' meszeterjedő lapott - Találhatok máig Romai pénzek.3. Azon nép mondát, mely szerint az itt megszorult magyarok segélyt kaptak a Török hadak ellen, és e' jelszóval rohantak az ellenre elöl és hátul: Segély üsd: megczáfolyja a' ferentzrendü kolostor emlék Könyve, melyben felvan jegyezve, hogy Segasdön már 1507 kolostor létezett, de 1290 évben már itt működtek, mikor a' török még nálunk ismeretlen volt. IV. Béla király fia

427 a Sajói csata után,

428 hogy sebeiből kigyógyuljon Següsdre vonult azonnal a' harcz után, és csak akkor ált tovább midőn a' tatárok dunán túlra húzódtak át a' dunajegén.

429 Három felleg vár volt hajdan Següsdön ugyan azon domb három ágai végén, de öszeköttetésben lévén ezek 1. Keletre tüske vár, igy neveztetik máig egy utzája. A' sántz máig látható ámbár lesimult a' folytonos szántások alakalmával.

430 2. Várdomb, melynek helyén jelenleg a' Kolostor áll, sántzai jol kivehetők. 3. Badatsony a' nyugoti ágon. Erös falak alapjai, és a' domb gerintzen át nyújtódzó mély árkok még hirdetik mi volt itt egykor. Ennek vár Kápolnája és a' börtönök 1862/3 fedeztettek fel. A' kápolnában 35 hulla csontjai mindenik a' maga helyén külömbözö idomban talátattak, állva, hányat, homlok, görbedve, közöttök egész tégla, oltárból darabok, és igen apróra zúzott tégla, és kö. Mindezekből észre vehető, hogy a vár föl vettetett ostrom alatt, és a' Kápolynába menekülteket ott nyomta. A' talajon Két Kö tábla volt finom vörös márványból Hosza 1 széles 3' és vastag 6". Egyiken olvasható ezen felírás : RI.C. requiescit Johann — filius quondam Boni Nicolai obiit in festő Aguthae

431 V.M. anno M.CCCXXXIII.

432 a' másikon RI.C. requiescit Nicolaus obiit in festő S. M.CCCXVIIII 433 tehát apa és fia. 425 E neveken (Segesta, Segestica, Segida, illetve Sebaste, Sebastia) több település is létezett az ókorban. 426 Segesd nevében az -s és a -d képző egyaránt megtalálható, alapszava valószínűleg a régi magyar -seg, -ség szó, mely dombot, halmot jelent. (Várkonyi, 18.) Vö. Alsósegesd. 427 IV. Béla király öccse, Kálmán pihent meg itt csapataival. 428 Muhi csata. 429 Segesdről 1241. májusában ment Zágrábba IV. Bélával együtt. (Korai magyar történeti lexikon, 316.) 430 Ma Bajcsy-Zsilinszky utca. A Várdomb alatt található, a néphagyomány szerint a törökök az ellenség távoltartására a belső vár alatt tüskéből font palánkvárat építettek. (Somogy megye földrajzi nevei, 652.) 431 Helyesen: Agathae. 432 P.I.C. (Itt) nyugszik János, az egykori jó Miklós fia, meghalt 1333. Szent Ágota ünnepén (február 5.). 433 P.I.C. (Itt) nyugszik Miklós meghalt 1319-ben. Az ünnep dátuma feloldhatatlan.