Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)

3. Mellékletek - a) A Kaposvári Városi Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata

1. sz. melléklet: A Kaposvári Városi Tanács 3/1971. számú rendelete a Kaposvári Városi Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatáról A dunántúli dombos vidék közepe táján, a Kapós folyó széles völgyében fekszik Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye, Kaposvár. Belterületét a vidék szelíd talajhullámzása jellemzi. Délről nagy ívben a Kapós mentén húzódó, lankásan emelkedő dombok övezik. A Kapós átfolyva a városon, a vasútvonallal együtt azt két részre osztja. A város területe az időszámítás kezdete előtti V-IV. évezredtől már folyamatosan lakott hely volt. A középkori magyar települések kialakulásának, a magyar feudális állam- és egyházszervezet megszilárdulásának idején, a XI-XII. században Kaposvár, illetve a mai város elődei a korabeli értelmezés szerint nem jártak még a városi fejlődés útján. A mai Kaposvár területén több, csupán az okleveles adatokból ismeretes középkori község helyezkedett el (pl. Kecel, Ivánfa, Rupul, Szentjakab), amelyekről ma már általában csak a földrajzi dűlőnevek tanúskodnak. A török hódoltság, a Habsburg-uralom évszázadai kegyetlen sorsot jelentettek a város lakosainak. Az 1700-as évek elején a vár és a város is elpusztult, a lakosság is megfogyatkozott, alig 123 háztartást írtak össze. A város újratelepítése nyomán a lakosság száma lassan növekedett, a XVIII. század végén meghaladja a kétezret. A város további fejlődésének néhány számszerű adata: 100 évvel ezelőtt a város lakóinak száma mintegy 7000, a századfordulóra meghaladja a 18 ezret, az 1910. évi népszámlálás 24 125 lakost talál. Az 1715-ben ismét önállóvá vált Somogy megyének - melyet korábban Zalával egyesítettek - Tapsony, majd Marcali után 1749-ben Kaposvár lett véglegesen a székhelye. Az 1848-49-es szabadságharc idején Noszlopy Gáspár nemzetőrsége tartózkodott a város falai között, és szállt szembe a császári hadakkal. A megtorlás hosszú évei után fújdogáló új szelekről adott hírt az 1870-ben megalakított Kaposvári Általános Munkásegylet. 1873 januárjában rendezett tanácsú várossá vált Kaposvár. Az első világháború szenvedései után, 1919. március 10-én a kaposvári munkásság követeléseinek eredményeként - 11 nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt - 3 tagú direktórium vette át a megye és a város vezetését. Latinca Sándor, Tóth Lajos, Szalma István és társai útján csak 1944. december 2., a város felszabadulása után haladhatott Kaposvár népe. 1950. október 30-án alakult meg Kaposvár Város Tanácsa, s az eltelt 20 év alatt a város dinamikus fejlődésen ment keresztül. A város gyors ütemű fejlődése