Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
elevenítjük fel, amelyek érintették a testületek és a hivatali szervezet megalakításának módozatait. A jogszabály 2. §-ában fogalmazták meg a tanácsok, mint helyi hatalmi szervek jellegét: „A tanács és szervei (továbbiakban együtt: tanácsok) a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei," Nem feladatunk rámutatni a meghatározás belső ellentmondására, ellenben kiemeljük az önkormányzatiság felé mutató változást. A tanácstagok választásának módját továbbra is a választójogi törvény szabályozta. Az 1970. évi III. törvénnyel jelentősen módosították a választási rendszert. Bár a tanácsok létszámát változatlanul a felsőbb hatóság állapította meg, de a jogszabály a korábbinál „lazább" keretszámot és irányelvet szabott meg. A városokban legalább 60, de legfeljebb 150 tagú tanácsot kellett alakítani, figyelemmel arra, hogy 700 lakosonként válasszanak egy tanácstagot. A jelölés módja is megváltozott, ugyanis a végső jelölés joga a választópolgárok jelölőgyűléseié lett, s nemcsak szervezetek, hanem bárki ajánlhatott jelöltet a gyűlés elé. Több jelölt is indulhatott a választáson, ha elnyerte a jelölőgyűlésen résztvevők szavazatainak egyharmadát. A tanács és testületeinek szervezete is módosult a törvény értelmében. A testület tanácselnököt választott, míg a vb-titkárt a tanács kinevezte, s nem választotta, így ő csak a vb tagjai sorába tartozott. A törvény mindössze két bizottság - ügyrendi, valamint számvizsgáló - megalakítására kötelezte a tanácsokat. Előírta azt is, hogy a tanácsoknak rendeletet kell alkotniuk szervezeti és működési szabályzatukról. A hivatali szervezet egyes osztályainak vezetőit ezentúl a tanácsülés nevezte ki, viszont a végrehajtó bizottság határozott a szervezetük és működésük leírását tartalmazó ügyrendről. Végül jegyezzük meg, hogy - érthető módon - a törvény az 1971. évi választások napján vált hatályossá. Az áprilisi országgyűlési és tanácstag-választások során mindössze 3 választókerületben jelöltek 2 személyt tanácstagnak. A város területén 90, míg a Néphadsereg helyi alakulatainál 3 tanácstagot választottak. Kaposvár újonnan választott tanácsa 1971. május 7-én tartotta alakuló ülését. A testület az addigi vb-elnököt és helyetteseit választotta meg tanácselnöknek és elnökhelyetteseknek, egyben az addigi vb-titkárt kinevezte határozatlan időre szóló megbízással. A kötelezően létesítendő bizottságok mellett további négyet választott a városi tanács, így a következő munkabizottságok segítették a testületi munkát: ügyrendi, számvizsgáló, tervés közgazdasági, igazgatási és hatósági, művelődésügyi, egészségügyi. Még az év folyamán 42 részlegesen átszervezték a bizottságokat, így Műszaki és Kommunális Bizottság alakult a Terv- és Közgazdasági helyett, valamint Jogi és Igazgatási bizottságra „keresztelték át" az igazgatási és hatóságit. Mindez furcsa módon azután történt, hogy az október 13-i tanácsülésen 43 rendeletet alkottak a Kaposvári Városi Ta42 1 971. december 22-i tü. jkv-e. 43 A 11/1971.( III. 31.) Korm. sz. rendelet felhatalmazása alapján jelent meg az szmsz-ek elkészítéséhez irányt adó 30-5/1971. (T. K. 19.) MTTH sz. utasítás. A rövidítés a tanácsokat felügyelő új kormányzati hivatal nevét takarja: Minisztertanács Tanácsi Hivatala.
