Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
de ekkori létszámát nem ismerjük. Az osztály feladatait három csoport: adóügyi, költségvetési és vállalati pénzügyi keretében látták el. Az Egészségügyi Osztályt ebben a ciklusban hozták létre a korábbi csoportból, s 1962-ben a következő szervezeti felállásban látta el egészségügyi és szociálpolitikai feladatkörét: osztályvezető főorvos, 2 orvos, 4 úgynevezett középkáder, vagyis védőnő, egészségőr és szociális gondozók, valamint, egy fő ügyviteli alkalmazott. Az Ipari és Műszaki Osztály megszervezéséről már szóltunk, s annak belső szervezetéről több évből is fennmaradtak adatok. Az időszak végére 8 fős létszámmal stabilizálódott az osztály, a következő belső tagolódással: osztályvezető, főmérnök, építészmérnök, építész technikus, l-l vállalati, közlekedési és kisipari előadó, valamint 1 ügyviteli alkalmazott. Az osztály „külső" tartozéka a köztisztasági, parkfenntartó és az útkarbantartó részleg. A Művelődésügyi Osztályt 1960-ban szervezték meg a csoport átalakításával. 29 Közoktatás-irányítási és népművelési feladatait az osztályvezető mellett 3 ügyintéző látta el, 2 ügyviteli alkalmazott segítségével. A Kereskedelmi Csoport működéséről és szervezetéről ugyancsak a már hivatkozott vb-ülés anyagából tájékozódhatunk. Ez a szakigazgatási egység 1954 óta működött önállóan, s ekkoriban a csoportvezető és 1 előadó látta el a kereskedelmi szakirányítást, felügyeleti munkát. A Mezőgazdasági Csoport folyamatosan fennállt 1951-től, s 1957-től már Mezőgazdasági Osztály formájában látta el szakigazgatási feladatkörét. Arról nincs adat, hogy hányan, és milyen munkamegosztásban felügyelték a szakterületet. A Munkaügyi Csoport valószínűleg 1961-ben váltotta fel a hivatalt, s ekkoriban 1 főelőadó látta el a szakigazgatási feladatkört. 30 A végrehajtó bizottság közvetlen felügyelete alá ekkoriban, vagyis 1962-ben került a városi Közös Egyeztető Bizottság, amelyet addig a megyei tanács felügyelt. A munkaügyi viták elbírálására hivatott testület tagjaira felerészben a városi tanács, másik felére pedig a szakszervezetek tehettek javaslatot. 31 1963 - 1966 Az 1960-as évekre stabilizálódott pártállami rendszer keretében fokozatosan érvényesülni kezdtek az államigazgatási rendszer korszerűsítésének - fejlesztésének szempontjai; egyre több olyan központi rendelkezés jelent meg, amelyek hozzájárultak a szakszerűbb, hatékonyabb tanácsi igazgatás kialakulásához. A személyzeti, vagy amiként akkor szokás volt emlegetni, a káderpolitika terén is új szellők kezdtek fújdogálni, amiről tanúskodik az 1965. június 24-i vb-ülés jegyzőkönyve is. Ezt olvashatjuk, például, a személyzeti munkáról szóló előterjesztésben: „Fő szempontként szerepel az elv, hogy a korábbi évek helytelen gyakorlatával szemben ... tartózkodni kell a szubjektív megítéléstől, és a hozzáértést, rátermettséget, a szakmai és politikai képzettséget kell figyelembe venni." 25 I960, augusztus 31-i vb-ülés jkv-e. 30 1961. április 27-i vb-ülés jkv-e. A központi intézkedés alapján úgy tűnik, hogy folyamatosnak tekinthető a munkaügyi szerv (főelőadó) működése, ugyanis a 25/1957./13./ MüM. sz. munkaügyi miniszteri utasítás rendelkezett e feladatkör ily módon való ellátásáról.
