Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
fővárosi/megyei, járási, városi és községi tanácsok alakultak, tehát megszűntek a korábbi városi kategóriák, így eltörölték a megyei jogú városi rangot is. Az alkotmány rendelkezése szerint a tanácsok mandátuma - az Országgyűléséhez hasonlóan - négyéves időtartamra szólt, ám az első tanácstag-választást megelőzően már létrehozták mintegy ideiglenes, előkészítő jelleggel a felsőbb szintű helyi tanácsokat. A Függetlenségi Népfront megyei, városi és járási bizottságai voltak - elvileg - hivatottak jelölni az időleges megbízással rendelkező megyei/fővárosi, járási és városi tanácsok tagjait. Megjegyzendő, hogy ezeket a listákat előzetesen jóváhagyták az illetékes pártbizottságok ülésein. A megyei tanácsok 1950. június 15-én, míg a járási és városi tanácsok augusztus 15-én alakultak meg. 3 Az első tanácsválasztásig ténylegesen csak az általuk megválasztott végrehajtó bizottságok működtek. 1950 - 1954 A megyeszékhely szerepkörét is betöltő Kaposvár várost - legalább két körülmény folytán - sajátos helyzetben érte a helyi igazgatási rendszer gyökeres átalakítása. A város még 1942-ben elnyerte a törvényhatósági jogú város rangját, amelynek realizálására csak a II. világháború befejezése után kerülhetett sor, miközben folyamatban volt az ország társadalmi rendszerének átformálása. Valójában tehát nem is alakulhatott ki a rövid, zaklatott időszakban a megyékkel egyenrangú városokra jellemző, és a kor igényeinek megfelelően strukturált városigazgatási szervezet. Mindezt súlyosbította az a tény, hogy 1948-ban az átlagosnál is balosabb, radikálisabb szemléletű vezetés került a somogyi kommunista szervezet élére, amely 1950 nyarán támadást indított a már szintén párttagokból álló városi irányítás ellen, akiket rapid módon leváltottak. A város élére tehát közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező, képzetlen „munkáskáderek"-et állítottak. 1950. augusztus 15-én alakult meg a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (vb), a Függetlenségi Népfront által delegált személyekből. Mi is volt a végrehajtó bizottság? Szerepéről, lényegéről világosan és tömören rendelkezett a tanácstörvény 30. §-a: „Ha a helyi tanács nem ülésezik, feladatkörét a végrehajtó bizottság gyakorolja. " Témánk szempontjából is érdekes, hogy az ekkor még a helyi tanácsok között felsorolt megyei tanács jogosultságot kapott az alárendelt - köztük a városi - tanácsok kinevezési ügyeinek jóváhagyására, szabályrendeleteinek és határozatainak felülbírálására. Úgy fogalmazhatunk, hogy a „lenini" pártmodellből átvett demokratikus centralizmus mint államhatalmi elv érvényesítésének legfőbb eszközei voltak helyi szinten a végrehajtó bizottságok. A törvény az alábbi módon rendelkezett erről a hatalmi szervről: „39. § (1) A végrehajtó-bizottságok élén elnök áll, a bizottság ügyvitelét az elnöknek alárendelt titkár intézi (Alkotmány 33. §). 3 A 143/1950. (V.18.) M.T. sz. kormányrendeletben intézkedtek a megyei/fővárosi, majd a 196/1950. (VII.25.) M.T. sz rendelettel a járási és városi/f óvárosi kerületi tanácsok megalakításáról, működéséről.
