Gőzsy Zoltán: Hitbizományi iratok - Somogy megye múltjából. Segédletek 1. (Kaposvár 2003)

Bevezető

A tervezet alapján elkészült 1936. évi 11. törvénycikk

32 nem törölte el a hitbizomány intézményét (miként az megtörtént a közép- és kelet-európai államokban). Igyekezett egyrészt kiiktatni a rendszerben meglévő káros elemeket, másrészt megerősíteni a hitbizományok intenzívebb részvételét a gazdasági termelésben. Az intézményt tehát fenntartották, de méreteit csökkenteni akarták, ezért a törvény megvonta a mezőgazdasági ingatlanok felső határát. Továbbra is engedélyezte ugyanakkor új hitbizomány alapítását, de csak „feddhetetlen jellemű, önjogú magyar állampolgárnak, aki a nemzeti élet, a tudomány, a művészet terén vagy a hazáért egyébként teljesített szolgálataival erre érdemeket szerzett, és vagyonáról szabadon rendelkezhetik."

33 Mindezeket az 1949. évi VII. tc. hatályon kívül helyezte, megszüntetve Magyarországon a hitbizományokat.

34 Somogyban különösen aktuális volt a két világháború között a hitbizományok kérdése. A Trianon utáni Somogyban a mezőgazdasági művelés alatt álló területek 30.3 %-a (ebben csak Fejér megye előzte meg), a megye egész területét tekintve pedig 45 %-a volt nagybirtok. Ugyanakkor Somogy lakosságának népsűrűsége igen alacsony volt. A két világháború közötti időszakban nem véletlenül alakult ki az a vélemény, hogy a „nagybirtok és a népsűrűség egymással fordított arányban áll,"

35 a somogyi sajtóban olvasható instrukció szerint „az ország jövője érdekében ezen változtatni kell."

36 *** A hitbizományok historiográfiája Történeti irodalmunk viszonylag keveset foglalkozott a hitbizomány okkal. A témában alapvető munkának számító, 1912-ben megjelent Régi magyar családi hitbizományok története és joga című munkában a szerző, Erdélyi Aladár értetlenségét fejezi ki ezzel kapcsolatban („szinte hihetetlennek hangzik, hogy csak egyetlen munka van, amely önállóan foglalkozik a családi hitbizományokkal jogi szempontból és ez Katona Mór jeles egyetemi tanárunk Magyar családi hitbizomány című 1894. évben kiadott munkája.") Történetükről azonban még ennél is kevesebb átfogó írás született. Erdétyi idézi Klírik Lajos, neves jogtudós „Hitbizományi jogunkról; Pálffy Tános gróf végrendelete" címen 1909-ben írt munkáját: „Hitbizományi jogunk története még nincs megírva és fájdalom, ugylátszik a közel jövőben nem is lesz. Tudományos irodalmunk tökéletlen." Jogi megközelítését adja Lányi Bertalan több munkájában is a hitbizomány kérdésének. A Fodor Ármin szerkesztésében megjelent Magyar magánjog című munkában a Tulajdonjog című fejezet I. függelékének részeként, a Családi hitbizomány címen tárgyalja Lányi az 1862. és 1869. évi királyi, miniszteri rendeleteken alapuló hitbizományi jogot. Lányi másik dolgozata A családi hitbizományok re32 1936. XI. törvénycikk: A családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról. 33 1936. évi törvények gyűjteménye. Budapest, 1936. 201. 34 Kállay, 87. 35 Somogyban van aránylag a legtöbb nagybirtok és legritkább a népesség. Somogyi Újság. XIX. évfolyam, 24. szám. 1937. január 30. 36 Uo.