Gőzsy Zoltán: Hitbizományi iratok - Somogy megye múltjából. Segédletek 1. (Kaposvár 2003)

Bevezető

Bevezető Jelképes, hogy a Somogy Megyei Levéltár ezzel a kötettel indítja útjára segédletsorozatát. A sorozat célja, hogy felhívja a történelemmel foglalkozó, levéltári forrásokat kutató közönség figyelmét archívumunk értékeire. A hitbizományi iratokat teljes joggal sorolhatjuk azon értékek közé, amelyet eddig kevésbé ismertek és kutattak. Reményeink szerint ez a kiadvány ráirányítja a figyelmet erre a rendkívül tartalmas irategyüttesre, és megmutatja, milyen sokrétű és társadalmilag, gazdaságilag földrajzilag szerteágazó tartalommal bírnak ezek a források, a részletes kastélyleltáraktól kezdve a gazdasági épületek tervrajzáig, a hitelszerződések, zárlatok meghagyásaitól kezdve a személyes hangú levelekig. A levéltár által közreadott segédlet több szempontból is hiánypótló. Országos szinten azért, mert történelemkutatásunk kevés figyelmet szentelt a hitbizományi iratok forrásértékének, megyei szinten pedig azért, mert Somogy megye 18491945 közötti gazdaság-, társadalom- és birtoktörténetével kapcsolatban megkerülhetetlen a hitbizomány ok kérdése. A hitbizományi iratok 1951-ben kerültek be a levéltárba, csomókban elhelyezve. Az 1970-es évek elején 26 dobozba került az iratanyag. Az iratokat évtizedeken keresztül nem kutatták, nem rendezték. 1999-ben kezdtük meg az irategyüttes rendbetételét. Első lépésként szétválogattuk az iratokat hitbizományonként. Korábban ugyanis az egy családhoz (Somssich, Festetics, Véssey), de külön ághoz tartozó hitbizományok anyagát keverten kezelték. Ezt követte egy középszintű rendezés 1999-2000-ben, amelynek során egy viszonylag részletes jegyzék készült az iratokhoz. 2002 és 2003-ban készült el végül a fond darabszintű rendezése az itt közzétett segédlettel egyetemben. A rendezés óta a levéltár számos kutatója használta eredménnyel a hitbizományi iratokat, melyek az utóbbi években készült településtörténeti monográfiákat is gyakran gazdagították forrásként. *** Somogyban (1913-as adatok alapján) a hitbizományi ingatlanok 197.900 hold

1 területet tettek ki. A megye ezzel a második helyen állt a történelmi Magyarországon, ennél nagyobb birtokállománnyal csak a Bereg megyei hitbizományok rendelkeztek (226.900 hold). A hitbizomány olyan jellegű birtok volt, amely mind magánjogi, mind közgazdasági, mind szociálpolitikai szempontból egészen különleges szabályrendszer és elbírálás alá esett.

2 A lényege abban állt, hogy jogi keretet biztosítottak ahhoz, hogy egy bizonyos vagyont több nemzedéken át kizárólagosan ugyanaz a család birtokoljon, a birtok egységét megtartva, a szétaprózódástól megóvva. Ezt előre megállapított, fokozatos egyéni jogutódlás tárgyaként intézték, mégpedig úgy, 1 1600 n-öllel számított hold. 2 Erdélyi Aladár: Régi magyar családi hitbizományok története és joga (1542-1852). I—II. kötet. Budapest, 1912. I. 1.