Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
II. Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete
1972-es várostérképen még nem, de az 1980. évin már szerepel ez az Arany János utcától északra kialakított közterület. A helyi napilapban 1970 októberében arról tudósítottak, hogy az Arany János közi lakók júniusban költöztek be az új házakba.94 Arany János (1817-1882) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt. 10. AranyJános tér Az AranyJános tér már a 19. század végi, illetve az 1901-es várostérképen is látható. Utóbbin az ekkor a belterület legészakabbra eső részén megjelenített közterületet elnevezés nélkül ábrázolták. Németh István polgármester 1907-ben elrendelte a névtelen utcák, terek felkutatását, majd elnevezését. Utóbbi időpontja nem ismert, de az elnevezendők közt említették a Honvéd és az Arany utca elágazásában kialakult teret.95 Egy 1908-as előterjesztésben Kereszt tér nevet javasoltak neki.96 Ezt valószínűleg elvetették, mert az 1919-es várostérképen már Arany János tér néven van feltüntetve. Érdekesség, hogy ugyanekkor az itt húzódó utca Arany és nem Arany János névvel szerepel, utalva az egykori Zarany település, majd Zaranypuszta nevére, irányára.97 Arany János (1817-1882) a magyar nyelvű költészet egyik legjelentősebb alakja, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt. 11. AranyJános utca Az Arany/Aranyi/Zaranyi utca nyomvonalának jelentős része a Zarany- vagy Záránypusztán keresztül Toponár felé vivő országút mentén alakult ki. A 18. században már bizonyosan létezett.98 Elnevezésének időpontja és módja nem ismeretes. A természetes névadás egyik legrégibb példája, mely egyben irányjelző is. Az 1901-es várostérképen Arany utca megnevezéssel szerepel, mint ahogy az 1919-esen is. Viszont az 1929-ben kiadott térképen már Arany János utcaként van feltüntetve. Folytatásában az előbbi két időpontban Aranyi utat, utóbbin, az 1929-es térképen már Zaranyi utat írtak. AII. katonai felmérés (1806-1869) tér94 Gy. L.: Dideregnek a lakók a Losonc, az AranyJános közben. Somogyi Néplap, 1970. október 16. 4. p. 95 Kaposvári utcák nevei. Somogyvármegye, 1907. november 5. 5. p. 96 A kaposvári új utcák nevei. Somogyvármegye, 1908. január 15. 5. p. 97 Zarany falu már 1275-től adatolható, királyi birtokként pedig már 1217-től. Timár Péter: A Győr nembeli Szerdahelyi család története, birtokai és okmánytára. Szeged, 2016. Szerzői kiadás. 171. p. Timár művének 89. oldalán már all. században is létezett településnek mondja Zaranyt. 98 Uo. 38
