Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
Nagy Zoltán 2005-ben kiadott könyvében a megyeszékhely személyneveket viselő utcái, terei „névadóinak” rövid életrajzait tette közzé.54 Nagy külön kiemelte közülük a kaposvári vonatkozásúakat. Az ő működésükről szóló részek számos adalékkal szolgálnak a városunk helytörténete iránt érdeklődők számára. A helytörténeti irodalom és a szaktanulmányok is számos esetben rosszul adják meg egy-egy közterület nevét. Nem tisztem, hogy jelen írás keretében tételes kritika alá vonjam ezeket a megállapításokat. A teljesség igénye nélkül csak néhány esetre mutatok rá. Lóczy István Kaposvár központi szerepkörének fejlődését feldolgozó tanulmányában a mai Berzsenyi utcát tévesen azonosítja az 1789-ben nyitott Új utcával.55 Annak ellenére, hogy az 1783-as katonai térképen egyértelműen, teljes jelenlegi kiterjedésében látszik a Hosszú, azaz 1880-tól Berzsenyi utca. „...nagyobb átépítés 1860-ban kezdődött meg. Ekkor látják el makadám burkolattal a Zárda, a Teleki, az Irányi, a Baross, az Anna, a Vár, a Petőfi, a Füredi, a Rózsa, a János, a Honvéd és a Fő utcákat” — olvashatjuk máshol Lóczynál. Az idézett helyen sajnos számos anakronizmus is van. Némely utcát az írás idején (1970-es évek eleje) használatos nevén említ (Irányi, Baross, Petőfi, Füredi, Honvéd, Fő), másokat viszont egykori, de nem 1860-as évekbeli nevén (Teleki, János, Zárda). Ezek a tárgyi tévedések megnehezítik az egyébként alapos munkával készült szöveg helyes értelmezését.56 Peregi Tamás tudatában annak, hogy az utcák neve a 18. században más lehetett, jelzi is tanulmányában, hogy régi, de valószínűleg nem 18. századi nevüket használja. Feltételezte, hogy a Fő utca a 18. században is ezen a néven szerepelt.57 Kaposvár újabb kori történetének nagy mesélői: Gruber János58 és Noszlopy Aba Tihamér59 írásaiban is könnyebben eligazodhatunk, ha ismerjük a bennük szereplő közterületek egykori és jelenlegi elnevezését. A világháló segítségével egyre több régi helyi újság kerül az érdeklődők homlokterébe. Ugyanez mondható el a primer forrásokról is, amelyek közül napról-napra több kerül digitalizálva a tévedést, pontatlanságot, anakronizmust tartalmaz. Mind ezek ellenére Lévai József György írásai érdekes, többször értékes helytörténeti vonatkozással bírnak. 54 Nagy Zoltán: Utcák, terek névadói Kaposváron. Kaposvár, 2005. Megyei és Városi Könyvtár. 55 Lóczy István: Somogy vármegye közlekedési hálózatának változása és Kaposvár központi szerepkörének kialakulása a XIX. század folyamán. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Vár őstörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 220. p. 56 Uo. 223. p. 57 Peregi Tamás: Kaposvár urbánus fejlődésének tényezői és a városrendezés. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 587. p. A Rósás-féle térképen jómagam nemigen vélem felfedezni az első kaposvári Gilice utcát. A mai Nyár utca és környéke ekkor még árterület volt, így itt nem nagyon lehetett út. Ez az 1783-as katonai térképen is jól látszik. Az 1850-es években rajzolt második katonai térkép alapján a mai Kossuth teret - tévesen - már ekkor Széchenyi térnek nevezi. 58 Gruber János: Morzsák a negyvenéves asztalról. Kaposvár, 1913. és Uő: Morzsák az ötvenéves asztalról. Kaposvár, 1925. 59 Noszlopy Aba Tihamér: Régi Somogy - régi Kaposvár. Kaposvár, 1943. Szerzői kiadás. 29
